Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

A Legfelsőbb Bíróság öttagú testülete szerdán hozott határozatában egyhangúlag egyetértett abban, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke nem írja elő, hogy egy ország útleveleiben szerepelnie kell a nemtől független „X” opciónak is.

„A következtetés tehát az, hogy az Egyezmény nem ír elő ilyen kötelezettséget, legalábbis jelen állás szerint” – áll az ítéletben.

„Úgy tűnik, az Európai Bíróság nem vette figyelembe az ezen eljárás során felvetett kérdést”

– állapította meg a testület. Az ítélet, melyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Robert Reed bíró írt meg, leszögezi, hogy „jelen körülmények között a fellebbezést el kell utasítani”.

Christie Elan-Cane aktivista azzal folyamodott a bírósághoz, hogy vizsgálja felül az angliai és walesi fellebbviteli bíróság 2020-as határozatait, mely ugyanerre a következtetésre jutott.

X PASSPORTS IN THE UK

I VERY MUCH REGRET TO INFORM EVERYONE THAT JUSTICE WAS NOT SERVED TODAY

THE CASE WILL NOW GO TO THE EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS IN STRASBOURG.

— Christie Elan-Cane (@ChristieElanCan) December 15, 2021

Elan-Cane biológiailag nőnek született, de évtizedekkel ezelőtt mell- és méheltávolításon esett át, így nem nélküliként azonosítja magát. Az aktivista útlevelekkel kapcsolatos jogi küzdelmei egészen 2017-ig nyúlnak vissza, amikor is azt állította, hogy

a harmadik nemi lehetőség feltüntetésének elmulasztása a brit útlevelekben sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 14. cikkét.

A 8. cikk ugyanis kimondja, hogy „Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.”

Továbbá azt is, hogy „E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.”

A 14. cikkben pedig a megkülönböztetés tilalma szerepel.

Vagyis az, hogy „A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.”

Reed bíró ugyanakkor kiállt azon követelmény mellett, hogy az útlevélért folyamodóknak a „férfi” vagy „nő” kategóriák közül kell kiválasztaniuk nemüket.

„Az információszolgáltatás célja nem az, hogy tájékoztassák a HMPO-t (Őfelsége Útlevélhivatalát – szerk.) a kérelmezők szexuális identitásukkal kapcsolatos érzéseiről, és

a kérelmezőket nem is kényszerítik arra, hogy hazudjanak ezekről az érzéseikről”

– áll az ítéletben.

A bíró a nemre úgy hivatkozott, mint „biológiai adatra, mely felhasználható a személyazonosság igazolására oly módon, hogy azt összevetik a születési, örökbefogadási vagy a nemet tanúsító igazolványokkal, illetve más hivatalos nyilvántartásokkal”.

„Ennél fogva ezen jogi célokra az elismert és a dokumentumokban rögzített nem az, ami lényeges” – fogalmaz Reed. „Az útlevélben feltüntetett nem felhasználható egyéb célokra is, melyek

inkább az útlevél birtokosának megjelenéséhez és fiziológiájához kapcsolódnak, semmint legbelső gondolataihoz.”

Így „az Egyesült Királyságban nincs olyan jogszabály, amely elismerné az egyének nem nélküli kategóriáját”, áll a döntésben.

(Christian Post/Hetek)