Múlt hét szerdán a Demokratikus Egyesület ernyőszervezet és az „Antifa” által szervezett demonstráció keretein belül baloldali és kurd aktivisták vonultak az utcára Bécs városának Favoriten negyedében a női jogok védelmében és az ellenük elkövetett erőszak ellen. A kezdetben békés felvonulás azonban több napon át tartó, erőszakos összecsapássá alakult, miután török szélsőjobboldali férfiak egy csoportja megtámadta a kurd és baloldali résztvevőket.

Mind ehhez a gyújtópontot részükről az szolgálta, hogy a baloldali és kurd résztvevők török nyelven is felolvasták a nők elleni erőszakkal kapcsolatos követeléseit, valamint a korábban Észak-Szíriában az Iszlám Állam (IS) dzsihadistái, majd a török csapatok ellen harcoló kurd női fegyveres csoport, a Női Védelmi Egységek (YPJ) zászlóit is meglengették.  

A zászlók lengetése azonban nem volt véletlen: A demonstrációt megelőző pár napban három kurd nő halt meg egy a törökök által indított dróntámadás következtében Észak-Szíriában, Kobane közelében fekvő kurd irányítás alatt álló autonóm területen, ahol Törökország már hónapok óta terjeszkedni próbál. Így tehát a szervezők a zászlók lobogtatásával szándékosan kívánták felhívni a figyelmet a három kurd nő a meggyilkolására. 

A tüntetést szervező Demokratikus Egyesület egyébként számos török szervezetnek az ernyőszervezete, mint például a Feykom kurd szervezetnek vagy a Demokratikus Munkavállalói Szövetségek Szövetsége (DIDF) és az ausztriai Török Munkavállalók és Fiatalok Szövetsége (ATIGF). A DIDF és az ATIGF baloldali csoportoknak, amelyeket az 1980-as években alapítottak, a tagjai is török és kurd származású aktivisták. Bevallásuk szerint a bevándorlók jogainak védelme mellett, valamint a jobboldali szélsőségesség és az "imperializmus" ellen harcolnak Ausztriában. A DIDF és az ATIGF egyesületek székhelye wielandgasse-i Ernst Kirchweger házban van, ahová a török szélsőjobboldali agresszív ellentüntetők többször is megpróbáltak betörni az elmúlt napokban.

A kisebb-nagyobb utcai zavargásokat és a szervezetük székházának elfoglalási kísérletét követően a baloldali és kurd aktivisták megerősödtek és az elkövetkező napokban többször utcára vonultak demonstrálni, immáron a szélsőjobboldali török ideológiának terjedése ellen. A tüntetéseken már olyan politikusok is részt vettek, mint például a bécsi Zöld Párt vezetője, Birgit Hebein alpolgármester. 

Példanélküli tüntetések, török szál

Franz Eigner, a bécsi rendőrség alelnöke a tüntetések és rendőri operációk kapcsán olyan „jelenségről” beszélt, amellyel még korábban soha nem találkoztak: Az ellentüntetők csoportja egy csaknem ötszáz fiatal, harci bevetésre kész férfiakból állt, akiket rövid időn belül mobilizáltak és 20-40 fős csoportokban vonultak Bécs utcáin.

Elmondása szerint a provokációkat és az erőszakot egyértelműen a török szélsőséges ellendemonstrátorok váltották ki, hiszen török nacionalista szlogeneket kiabáltak, továbbá a „farkas üdvözlést” mutatták, amely a rasszista és antiszemita ideológiát képviselő „Szürke Farkas” nevű török szervezet jelzése, amit már korábban Ausztriában betiltottak.

A török szélsőségesek az utcai zavargások során vasrudakat, pirotechnikai eszközöket és üvegpalackokat is bevetettek, amellyel szemben nehéz volt a rendőri erőknek megvédeni a kurd és baloldali tüntetőket.

A helyi szerveknek hatalmas rendőri erőket kellett mozgósítania ahhoz, hogy az egymásnak feszülő csoportokat elválassza egymástól. Az oszlatások során több rendőr megsérült, a kirakatok törtek be és utcai bútorokat is rongáltak meg. A tüntetők közül 17 embert letartóztattak, 57 fő ellen pedig eljárást indítottak.

Kurz "zéró toleranciát" hirdetett meg

Sebastian Kurz az ügy kapcsán kijelentette: nem fogják megengedni, hogy a törökországi konfliktusok átterjedjenek Ausztriára, és hogy az osztrák városok utcáin erőszakos cselekményekre kerüljön sor. Az osztrák kancellár „zéró toleranciát” hirdetett az erőszak ellen, és elrendelte a belügyminiszternek, hogy Bécs „azon pontjain, ahol az osztrák lakosok nem érzik magukat otthon”, erősítsék meg a rendőri jelenlétet. (A rendbontások óta egyébként már több száz rendőrt és a rendőrség különleges egységét is készenlétbe helyezték.)

A kialakult helyzet kapcsán a bécsi kormány Ankarát továbbá azzal vádolta, hogy „olajat öntött a tűzre” és hogy az Európában élő törököket akarja felhasználni arra, hogy destabilizálja a fejlett demokráciákat és, hogy Erdogan elérje saját belpolitikai érdekeit.

Kurz szerint azonban ez „a török gyökerekkel való visszaélést” jelenti, amely pedig egy sikertelen integrációs és egy elhibázott (korlátlan) bevándorlás politikára vezethető vissza.

Az osztrák kancellár szerint elfogadhatatlan, hogy vannak olyan iskolák, közösségek és lakónegyedek Ausztriában, ahol 80-100 %-ban a török nyelvet használják. (A „Szürke Farkas” szervezet egyébként mintegy 20 szövetséggel rendelkezik Ausztriában, kulturális és sportklubokat tart fenn Ankara támogatásával, ahol többnyire török nacionalista ideológiákat terjesztenek.)

Török válasz

Ezzel szemben Törökország azzal vádolta Bécset, hogy a "terrorista szervezetek" szimbólumait (YPJ zászló) tolerálja, sőt Erdogan az osztrák kancellárt iszlamofóbiával is megvádolta és véleménye szerint az ausztriai tüntetések elcsitítása felér a „terrorizmus támogatásával" . 

Az osztrák kancellár és a török elnök már korábban is egymásnak feszült más politikai kérdés mentén. Erre példa az az eset is, amikor Ausztria elsőként ítélte el a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, melyre Ankara revansot véve pedig Ausztria NATO partnerségi programban való részvételét blokkolta. A mostani ügy, az importált konfliktussal kapcsolatos aggodalom azonban nem indokolatlan az osztrák fél részéről. A bécsi városközponttól délre fekvő negyedben, már a 17. században is erős volt a balkáni országokból való bevándorlás, a Favoriten pedig a mai napig sem vesztett ebből az arculatából.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint a kerületben minden harmadik lakos külföldről származik, minden második pedig migrációs háttérrel rendelkezik. A bécsi Favoriten a lakók származását tekintve azonban a Párizs peremén található városnegyeddel ellentétben – ahol számottevő az észak-afrikai háttérrel rendelkező bevándorlók száma és „no-go-zónaként” hírsült el – szélesebb spektrumon oszlik meg, nagy részük Szerbiából és Törökországból származik.

Erdogan külügyminisztere már az elmúlt választási kampányok során is megpróbálta mobilizálni az itt élő török szavazókat (akik egyébként 72 %-ban rá szavaznak), amit végül Ausztria pedig Németországgal együtt betiltott.

Szakértők szerint azonban az Erdogan-féle szélsőséges nacionalista nézetek és propaganda a „felszín alatt”, az Ankara által finanszírozott egyesületekben, mecsetekben terjedhetnek tovább, ezzel magyarázható az is, hogy a mostani tüntetések során ennyire könnyen mozgósíthatóvá váltak.