Az Iowa Egyetem kutatói tanulmánya szerint a 22. hétre születő babák 64 százaléka, míg a 23. hétre születők 82 százaléka éli túl az anyaméhen kívül. Németországban egy másik, hasonló kutatás 61 százalékos túlélési rátát mutatott a 22 hetes babáknál, 71 százalékosat pedig a 23 heteseknél. Svédország számai sem maradnak el az előbbiektől, a sürgősségi osztályon ápolt 22 hetes csecsemők 58 százaléka és a 23 hetesek 66 százaléka élte túl. 

Miután a Perinatális Orvostudományi Szövetség megvizsgálta Nagy-Britannia és a nemzetközi közösség szintén kedvező túlélési arányait 2019-ben azt javasolta, hogy az orvosok fontolják meg a 22 hetes csecsemők kezelését is. A négy egybehangzó tanulmány ellenére az Egyesült Államok csak a 24 hétre született babák újjáélesztését javasolja, a 22 és 23 hétre született csecsemőknél azonban az orvosok megfontolására bízzák a dolgot.  

Az amerikai kórházak esetében rendkívül változó, hogy kezelik-e vagy sem ezeket a csöppségeket. Egy tanulmány kimutatta, hogy a legtöbb vizsgált kórház az országban nem kezelte a 22-hétre születetteket, míg a 23-hetes csecsemőket már kevesebben hagyták magukra. Számos szülő mesélt szívszorító történetet arról, hogy nem tudták meggyőzni a klinikusokat, részesítsék kezelésben a koraszülött babáikat, még a kifejezetten erre a célra kialakított koraszülött osztályokon sem. 

Egy új kezelési irányvonal több ezer babát menthetne meg évente

2017-ben közel 4600 huszonkét és huszonhárom hetes csecsemő született élve az Egyesült Államokban, a helyes kezeléssel pedig közel háromnegyedüket lehetne megmenteni évente, állítják a szakértők. 

Az orvosok sokszor azért nem kísérelnek meg életmentő beavatkozást a kicsiken, mert a csecsemőknél a koraszülöttség miatt nagyobb a kockázata a fogyatékosság megjelenésének. Ennek ellenére a szülőknek tudnia kell, hogy minden egyes gyermek egyedi, lehetetlen előre megmondani melyiknél válthat ki a korai érkezés problémákat és melyiknél nem. 

Konzervatív hangok szerint a jelen adatokat figyelembe véve a politikusoknak és az orvosi közösség tagjainak lépéseket kell tennie, a kórházaknak ki kellene képeznie a 22 és 23 hetes koraszülöttek ellátására külön állományt, illetve tervet arra, hogyan tudják fejleszteni a babák képességeit. Ennek érdekében fontos a nemzetközi kooperáció, és a szülők megfelelő tájékoztatása, segítője is.

A 22. és 23. héten született csecsemők gondozásának potenciális újragondolása az Egyesült Államok abortuszjogi törvényeit is újra reflektorfénybe helyezi, amelyek egyes államokban egészen a kilencedig hónapig terjednek. Amerikában évente több mint 11 ezer 21. hetes vagy annál idősebb magzattal végeznek abortusz útján.

Egy életpárti kutatószervezet, a Guttmacher Intézet szerint a 20 hetes vagy annál idősebb magzatokat érintő abortuszok nem a gyermekkel kapcsolatos egészségügyi problémák miatt történnek. Az gyermekek nagy része túlélhetné, ha világra hoznák őket és megfelelő kezelést kapnának. Ezenkívül a 22 és 23 hetes csecsemők életképességének felismerése valószínűleg nagyobb tisztelet inspirálna a méhben lévő, azonos életkorú magzatok iránt.

(The Federalist)