Sullivan az Air Force One, azaz az amerikai elnöki különgép fedélzetén Brüsszel felé tartva úgy fogalmazott: Kínával kapcsolatban a G7-es országok vezetőinek csúcstalálkozóján "jelentős előrelépés történt" a G7-es országcsoport korábbi állásfoglalásához képest. Ez, Sullivan szerint,

tükrözi "a nézetek oly mértékű közeledését, amilyen néhány évvel ezelőtt még nem volt tapasztalható".  

A politikus úgy vélekedett: "széles körben elfogadott nézet, hogy Kína jelentős kihívást jelent a világ demokráciái számára". Mint fogalmazott: a cornwalli csúcstalálkozón a politikusok egyetértettek abban, hogy közös programra van szükség a Kína jelentette kihívást illetően, olyan programra, amely tartalmazza "a kiállást, az ellensúlyozást és a versenyt". Hozzáfűzte:

"az olyan kifejezések, mint az ellensúlyozás és a verseny, nemcsak Joe Bidentől, hanem (a csúcstalálkozón résztvevő) valamennyi vezető politikustól elhangzottak".  

A hét vezető ipari hatalom kormányfői vasárnap ígéretet tettek arra, hogy "kezelik" Kína növekvő befolyását. Közleményükben külön felhívták a figyelmet a hszincsiangi muzulmán ujgur kisebbség elleni jogsértésekre, illetve szabadságot és autonómiát követeltek Hongkong számára.

Thank you for being a brilliant host, Cornwall.

The G7 Summit 2021 has officially come to a close, and what a few days it has been. We wish everyone a safe journey home.

Watch the highlights 👇

🇬🇧 🇨🇦 🇫🇷 🇩🇪 🇮🇹 🇯🇵 🇺🇸 🇪🇺 🇦🇺 🇮🇳 🇿🇦 🇰🇷 🇺🇳#G7UK pic.twitter.com/jKVZreugzG

— G7 UK (@G7) June 13, 2021

"Ez szomorú. Ha azt állítják, hogy a világ legnagyobb gazdaságai kicsi országoknak számítanak, akkor hatalmas probléma van a nézőpontjukkal" - így kommentálta az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt a korábbi kínai reakciót, amelyben az ázsiai ország a G7 csúcstalálkozóval kapcsolatban megjegyezte:

"elmúltak már azok az idők, amikor kis országcsoport döntött a világ sorsáról".

Tanácskozásukon a G7 vezetői azt is felvetették, hogy infrastruktúra-fejlesztési terveket ajánlanak a fejlődő országoknak, mintegy ellensúlyozva ezzel a kínai Egy Övezet Egy Út (más néven: Új Selyemút) kezdeményezést és nyomában Peking növekvő befolyását. A G7-ek tervei között szerepel például

vasútépítés az afrikai kontinensen, vagy szélerőművek telepítése egyes ázsiai országokban.

Johnson: több mint egymilliárd adag koronavírus-oltást adományoz a G7-csoport a szegényebb országoknak

Több mint egymilliárd adag koronavírus-vakcinát adományoz a kevésbé tehetős országoknak a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) - jelentette be a Hetek háromnapos angliai csúcstalálkozójának vasárnapi zárónapja után Boris Johnson brit miniszterelnök.

A vasárnap délutáni sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette: a brit kormány rendelkezésére álló tudományos adatok alapján "nem úgy tűnik", hogy a koronavírus-járvány kórokozója laboratóriumból szabadult volna rá a világra. Hozzátette ugyanakkor, hogy

"nyitottan kell hozzáállni" a vírus eredetének kérdéséhez.

Globális adózási reform szükségességéről is megegyeztek

A zárónyilatkozatban a csúcstalálkozó résztvevői jóváhagyták a G7-pénzügyminiszterek minapi londoni értekezletének határozatát arról, hogy a jelenleginél igazságosabb globális adózási rendszerre van szükség. A kommünikében is szerepel ennek megfelelően

a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándéka.

A nyilatkozat szerint a G7-országok elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely

15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-minimumot.

G7 in action. pic.twitter.com/ihkBLAjsmx

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) June 13, 2021

A csúcsértekezleten az amerikai elnök és a brit kormányfő megfogalmazta azt a célt is, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára.

Biden: Washington nem akar konfliktust Kínával és Oroszországgal

Az Egyesült Államok nem törekszik konfliktusra Kínával és Oroszországgal - mondta a hét vezető ipari hatalom (G7) vasárnap véget ért angliai csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök.

Biden a háromnapos találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Egyesült Államok visszatért globális vezető szerepéhez, és ezt a szerepét azokkal az országokkal vállvetve látja el, amelyek osztoznak az amerikai kormány által vallott, mélyen gyökerező értékekben.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek igaza volt, amikor minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz-amerikai viszony jelenleg mélyponton van.

Az amerikai elnök és az orosz államfő a jövő héten tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját Genfben.

Az angliai G7-csúcs utáni sajtóértekezletén Joe Biden kijelentette: az orosz-amerikai viszonyrendszer alakulása a továbbiakban attól függ, hogy Moszkva a nemzetközi normákkal összeegyeztethető magatartást tanúsít-e. Hozzátette: "nagyon egyértelműen" tudatni fogja Putyinnal a véleményét, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok konfliktusra törekedne Oroszországgal.

Az amerikai elnök már az angliai G7-csúcs csütörtöki kezdete előtti nyilatkozatában is kiemelte, hogy

Washington nem konfrontációra, hanem stabil, kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Oroszországgal.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha az orosz kormány "káros cselekedetekre ragadtatná magát", arra az Egyesült Államok érdemi, robusztus választ adna.

A G7-csúcs vasárnapi zárása utáni sajtótájékoztatóján Biden kijelentette: az amerikai kormány ugyanilyen egyértelmű módon készül a kínai-amerikai viszony kezelésére.

"Személyesen tudattam Hszi Csin-pinggel (kínai elnökkel), hogy nem konfliktusra törekszem. Ahol mód van az együttműködésre, ott együttműködünk, és ha valamiben nem értünk egyet, arról is őszintén fogok beszélni"

- fogalmazott az amerikai elnök.

Biden szerint a nyugati demokráciák versenyben állnak a világ autokratikus rendszereivel. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem kizárólag és kifejezetten Kínára értendő.

Globális egészségügyi deklarációt fogadtak el az újabb járványok megelőzéséről a hetek
 

Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a koronavírus-járványhoz hasonló újabb pusztító pandémiák kialakulását - áll abban a globális egészségügyi deklarációban, amelyet szombaton fogadtak el a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának résztvevői.

A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Carbis Bay Deklarációnak elnevezett közös nyilatkozatban a résztvevők - a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői - a Downing Street előzetes szombati ismertetése szerint konkrét terveket fogalmaznak meg a jövőbeni járványmegelőzésről.

Ezek közé tartozik az a célkitűzés, amely szerint száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát.

Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök már a mostani G7-csúcsot előkészítő, néhány héttel ezelőtti virtuális csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen.

G7 leaders have agreed on a shared vision to #BuildBackBetter for:

📈 economic recovery and jobs
🤝 free and fair trade
💉 protection of global health
🌳 climate and environment
👩 gender equality
🌍 global responsibility and international actionhttps://t.co/weGcoJlvd2#G7UK pic.twitter.com/pyaj1pa9S5

— G7 UK (@G7) June 13, 2021

Johnson azon az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni.

Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

A közös nyilatkozat megállapítja azt is, hogy a humán fertőző betegségek 75 százaléka állatokból kerül át az emberi szervezetbe, és egyre nagyobb ütemben bukkannak fel az ilyen típusú új betegségek.

A közlemény szerint az állati közvetítéssel embereket megfertőző betegségek kialakulásának megakadályozására

a brit kormány új gyártó és innovációs központot hoz létre az állatok immunizációjára felhasználható oltóanyagok kifejlesztésére.

A deklarációhoz fűzött nyilatkozatában Boris Johnson hangsúlyozta: az elmúlt évben sikerült több hatékony vakcinát kifejleszteni a koronavírus ellen, de a fő feladat a továbbiakban annak biztosítása, hogy soha többé ne fordulhassanak elő a mostanihoz hasonló világjárványok.

Johnson szerint ehhez szükséges az elmúlt 18 hónap tanulságainak levonása és az, hogy "legközelebb más módon cselekedjünk".

A brit kormányfő szerint garantálni kell, hogy a világot soha ne érje ismét készületlenül egy ilyen járvány.

(MTI/Hetek)