Az EP 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről.

Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kérte.

Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy annak elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához.

A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az európai uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek - érveltek.

Az uniós bíróság döntésének indoklásában kijelentette: az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat. Az EP-képviselők tartózkodásait ugyanis nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az uniós szerződés vonatkozó cikkében előírt kétharmados többségét elérték-e.

Értelmezése szerint a "leadott szavazatok" fogalom csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában. A tartózkodás, amelyet úgy kell érteni mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető "leadott szavazatnak".

Következésképpen azt a szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét - közölték.

Végezetül az uniós bíróság megállapította, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során a tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el.

Előzetesen tájékoztatásban részesültek ugyanis arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe - tették hozzá.

Varga Judit: a kormánynak nem voltak illúziói az Európai Bíróság döntéséről

A kormánynak nem voltak illúziói az Európai Bíróság döntéséről - reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a luxemburgi székhelyű szervezet döntésére, amely elutasította az Európai Parlament (EP) 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet.

Varga Judit Facebook oldalán közölte: a kormány álláspontja szerint a Sargentini-jelentésről tartott szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP eljárási szabályzatával is.

A szavazatszámlálás során ugyanis nem számították be a tartózkodó szavazatokat a leadott voksok közé - tette hozzá.

"Ha a tartózkodásokat - az egyébként egy elsőéves joghallgató számára is könnyen beazonosítható, egyértelmű eljárási szabályok alapján - figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a politikailag elfogult jelentés elfogadásához" - írta a miniszter.

A tartózkodás a hallgatólagos egyet nem értést, az uniós képviselők tudatos politikai akaratnyilvánítását jelenti, nem azt, hogy nem kívánnak részt venni egy szavazáson. Akkor ugyanis be sem mennek szavazni - jegyezte meg.

A miniszter szerint a szavazatszámítás szabálytalan módja így a képviselői szabad mandátum elvét is sértette, hiszen a tartózkodók akaratukkal ellentétben "járultak hozzá" egy határozat sikeréhez.

"Sargentiniék érdeke azonban azt diktálta, hogy az EP figyelmen kívül hagyja ezeket a szavazatokat. Emlékezhetünk, korábban a jelentéstevő maga kérte egy interjúban a potenciális tartózkodókat, hogy a szavazás ideje alatt inkább menjenek ki kávézni. És még rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már!" - írta Varga Judit.

A miniszter érdekesnek nevezte azt is, hogy a bírósági ítéletre egy ilyen "egyszerű" eljárásjogi kérdésben majdnem három évet kellett várni, miközben egy másik ügyben, a jogállamisági kondicionalitás rendelet rendkívül bonyolult kérdésében, maga az EP követeli a bíróság döntéshozatali folyamatának gyorsítását.

"Enyhén szólva ellentmondásos"

- fűzte hozzá.

Varga Judit kiemelte, a bíróság csütörtöki döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését, amelyet a magyar kormány "számos alkalommal cáfolt már szakmai és elvi szinten is".

"Ahogy eddig, Magyarország a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is. A politikailag motivált boszorkányüldözéseket azonban továbbra is elutasítjuk" - írta az igazságügyi miniszter a bejegyzésben.

(hetek/MTI)