Mint azóta kiderült, ez így közvetlenül nem lehetséges, miután az Európai Uniónak nincs jelenleg ilyen jogköre, azonban az Európai Néppárt elnökeként Weber valóban beszélt arról, hogy támogatja a sorkötelezettség bevezetését Németországban.

Számos uniós tagállamban ma is létezik a kötelező sorkatonaság, és jelenleg is többen tervezik a bevezetését. 

Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt erről a napokban a Kossuth rádióban.

„Az Európai Néppárt német vezetője olyan összefüggésben is beszél a sorkatonai szolgálatról, minthogyha azt valami egységes – ezt már én mondom –, birodalmi, brüsszeli, európai uniós hadseregben kellene megtenni. Ami azt jelentené, hogy a saját fiataljaink sorsa fölötti rendelkezés kikerülne a nemzeti hatáskörből, veszítenénk a szuverenitásunkból, és valaki más döntene a magyarok véréről. Ez elfogadhatatlan! Még mielőtt ez a gondolat szárba szökkenne, itt rögtön, ahogy a mag a földbe hullott, ki is kell onnan fordítani, nehogy véletlenül ebből valóság legyen” – mondta a kormányfő.

Európai körkép

Jelenleg – különböző formákban – kilenc országban létezik a sorkatonaság.

Legutóbb Lettország vezette vissza 2023 áprilisában a 2007-ben eltörölt sorkatonaságot minden 18 és 27 év közötti férfi számára, legkevesebb 11 hónap időtartamra. Ennek oka leginkább Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja volt.

Ausztriában minden felnőtt férfinek kötelező bevonulnia. 2013-ban népszavazáson döntöttek a sorkatonaságról, és a szavazók 59,7 százaléka a fenntartása mellett voksolt.

Szintén kötelező a sorkatonaság Dániában, ott 4–12 hónapot kell szolgálni 18 éves kor felett, de legkésőbb 25 éves korig.

Finnországban három különböző toborzási mód is van, de 18 év fölött a férfiak behívót kapnak a fegyveres erőkhöz. A kiképzés nem haladja meg az egy évet. Aki végzett, az automatikusan tartalékos katonává válik, és 50 éves koráig az is marad.

Svédország az egyetlen uniós tagállam, ahol a nők és a férfiak számára is kikerülhetetlen a sorkatonaságban való részvétel (ám hamarosan Dániában is így lesz). 2010-ben megszüntették a sorkatonaságot a svédek, de 2017-ben visszahozták, azóta minden, 18. évét betöltött fiatalnak szolgálatra kell jelentkeznie, majd orvosi vizsgálaton is át kell esniük, de csak 5–10 százalékukat hívják be ténylegesen, és képzik ki, akik ráadásul önként mennek jellemzően. 

Görögországban a katonai gyakorlaton a 19 és 45 éves kor közötti férfiaknak kell megjelenniük, ami 9–12 hónapot vesz igénybe attól függően, melyik haderőről van szó. Ezt közösségi szolgálattal ugyan ki lehet váltani, de az dupla annyi időbe telik.

A felsorolt országok mellett még Cipruson, Észtországban és Litvániában van sorkatonaság. A nem uniós tag Norvégiában a rendszer rendkívül hasonlít a svédhez, ott is csak a legalkalmasabbakat hívják be sorkatonának. 

A szintén nem EU-, de NATO-tag Törökországban is van sorkatonaság, ám nagyjából ötezer euró befizetésével bárki lerövidítheti a kiképzést négy héttel, ami egyébként összesen hat hónapos, és a 20–41 éves korosztálynak kell részt vennie rajta.

Németországban is jó ideje napirenden van a sorkatonaság. 2030-ra a jelenlegi 180 ezerről 203 ezerre növelnék a hadsereg létszámát, ennek eléréséhez pedig szükséges lehet a sorkatonaságra, hogy azzal is minél több ember számára vonzóvá tegyék ezt a hivatást. Manfred Weber pártja, a bajor CSU, és testvérpártjuk, a kereszténydemokrata CDU a „kötelező egyéves sorkatonai szolgálatot” támogató nyilatkozatot fogadott el a közelmúltban, így ha visszatérnének a hatalomba, ezt meg is lépnék. A németek egyébként 2011-ben egyszer már elvetették ezt a rendszert.

A választások után felpöröghet a toborzás

Kiszelly Zoltán politikai elemző szerint egyelőre kommunikációs szempontból vezetik fel a sorkatonaság visszaállítását, de a német gyakorlat előbb-utóbb európai gyakorlat lesz, és ez az, ami miatt veszélyes ez a német kezdeményezés.

„Azért van szükség a sorkötelezettség bevezetésére – nyilván a választás után – hogy mire az ukránok elfogynak és a mostani nyugati katonák elfogynak addigra legyen kit a húsdarálóba küldeni” – figyelmeztetett a szakértő a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Jövőre át szeretnének az unióban térni a többségi szavazásra, és ezért is fenyeget az európai sorkötelezettség mert a kül-és biztonságpolitikában is át akarnak térni minden kérdésben a többségi szavazásra – tette hozzá.

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy emellett ősztől lesz egy ún. uniós hadügyminiszter, hivatalosan védelmi biztos, aki most még csak a fegyverbeszerzéseket koordinálja, de azt láthatjuk majd, hogy esetleg később a kiképzést is.