A Hetek ünnepi előfizetői akciójában a nyomtatott és online hetilap csomagra előfizetők között több mint 80 értékes nyereményt sorsolunk ki. A fődíj egy Dacia Sandero személyautó. Minden az akció keretében előfizető olvasónk hetekes maszkot kap ajándékba. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon. 

Volt idő, amikor viszonylag könnyű volt első kézből meghallgatni egy normandiai veterán történetét.
Csak annyit kellett tennie az embernek, hogy megkérdezi a szomszédját, nagybátyját, vagy nagyapját. Ma azonban egyre nehezebb megismerni a normandiai tengerpartokon tartózkodók történeteit, ahogy egyre kevesebben élnek már azok közül, akik továbbadhatják azokat.

Hetvenhat évvel ezelőtt került sor a "leghosszabb napra", vagyis a D-napra, melynek során 73 ezer amerikai katona is partra szállt a normandiai partvidéken hogy felszabadítsa Franciaországot a német megszállás alól. Bob Fischman, aki ott volt az Omaha parton, és sikerült 35 bajtársát kimentenie a halál torkából, a Heteknek is elmesélte történetét az amerikai veteránok napján.

apja aláírására volt szükség a bevonuláshoz

A most 95 éves Fischmann mindössze 17 éves volt, amikor jelentkezett az amerikai haditengerészet kötelékébe 1942 januárjában. „Korom miatt csak apám aláírásával jelentkezhettem." - emlékszik vissza a D-nap veteránja.

"Amikor az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, engem Észak-Afrika francia területeire vezényeltek, ahova beszivárogtak a németek. Casablanca is ide tartozott"

A Casablanca című film megjelenésével egyidőben állomásozott ott, mesélte Fischmann.

Ezek után 1944 júniusában került Normandiába.

"Nem volt időm félni"

„A harc az Omaha partszakaszon folytatódott, ahol százával lőtték ki az amerikai katonákat. A parancsnokom arra utasított, menjek a sziklák széléhez, és vigyek fel annyi sebesültet, amennyit csak tudok."

- mesélte a hős veterán, aki megkapta a kapitány csónakját, és el is indult végrehajtani a merész mentőakciót.

"Harmincöt katonát mentettem meg, akik megpróbáltak feljutni a sziklára, közben azonban a németek meglőtték őket. Az egyikük a hajó kórházában meghalt, de a többi mind életben maradt."

Fischman azt mondta, nem volt ideje félni, csak engedelmeskedett a parancsoknak. A veterán hozzátette, egyszerűen leírhatatlan az, amikor az ember látja a sok holtestet lebegni a vízben, és közben több száz golyó röpköd körülötte

"Meg kellett vizsgálnom a katonákat, hogy lélegeznek-e, és azután amennyit csak tudtam, megmentettem."

Saját bevallása szerint nem érdekelte a háború oka, sem nem gondolt arra, hogy hős legyen, vagy kérdéseket tegyen fel, egyszerűen parancsot teljesített. 

A veterán felesége Antoinette az interjú során kijelentette, férjét 

"a tengerben úszó holttestek látványa ma is kísérti, de a 35 katona nevét sem felejti el akiket megmentett."

Fischmann nevetve hozzátette arra is tisztán emlékszik, hogyan fogadták a franciák.

Fischman körülbelül 2 évig volt a USS Texas fedélzetén, és részt vett a második világháború alatt Franciaország németek által ellenőrzött területeit érintő összes csatájában. Tudomása szerint katonatársai és mindazok, amit megmentett, már elhunytak.

A haditengerészet nyilvántartása szerint a hajó legénysége közül már csak Robert Fischmann van életben. 

A második világháború hős veteránja Robert „Bob” Fischman 2019. május 7-én a francia nagykövettől, Gérard Araudtól megkapta a “francia becsületrend lovagja”  kitüntetést, a Washingtonban.

A francia nagykövetség szerint „azok az amerikai veteránok, akik életüket kockáztatták a második világháború alatt, és akik Franciaország területén harcoltak, jogosultak arra, hogy a francia becsületrend lovagjaivá váljanak. A feltétel csak annyi, hogy bizonyítást nyerjen, hogy harcoltak Franciaország négy fő felszabadító hadjáratának egyikében: Normandiában, Provence-ban, Ardennben vagy Észak-Franciaországban.