Amióta Ruth Ginsburg szélsőségesen liberális abortuszpárti legfelsőbb bíra elhunyt, az foglalkoztatja az amerikai közvéleményt, hogy vajon mi lesz a Legfelsőbb Bíróság sorsa. A testület kétségkívül a legfontosabb intézmény az Egyesült Államokban, tekintve, hogy tagjait nem négy évre, hanem egy életre választják, viszont döntéseivel akár a többségi társadalom véleményével szembemenve évtizedekre meghatározhatják az ország sorsát. Így tettek az elmúlt években az abortusz és a homoszexuális házasság tekintetében is többek között, minden tiltakozás ellenére. Ruth Ginsburg helyének megüresedésével a Trump-adminisztráció előtt történelmi lehetőség adódott, 50 év elteltével végre egyértelműen és hangsúlyosan konzervatív többsége lehet a 9-tagú testületnek. Ehhez persze sikerre kell vinni az amerikai elnök jelöltjének, Amy Coney Barrett szenátusi elfogadását. 

Nem véletlen, hogy a demokrata oldal, köztük a Biden-Harris adminisztráció is azt hangsúlyozza, hogy szerintük ennyire közel a választás napjához nem szabadna már ekkora horderejű döntést meghoznia a jelenlegi szenátusnak és kormánynak, hanem az amerikai választókra kellene bízni, hogy az elnök megválasztásával ezt a döntést is befolyásolják. A republikánusok érve ezzel szemben az, hogy semmilyen jogszabály nem mondja ki, hogy az elnök megszűnne elnöknek lenni ciklusának negyedik évében, így a választói felé is kötelessége, hogy ezt a döntést, ameddig ő van a pozícióban, meghozza.

Tekintve, hogy Trumpnak minden esélye meg van arra, hogy jelöltjét még a november 3-ai választás előtt elfogadják, a demokrata oldalról más felvetések is szóba kerültek. E szerint Joe Biden és Kamala Harris győzelme esetén az új kormány azzal ellensúlyozná a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróságot, hogy nemes egyszerűséggel hozzápakolnának még néhány bírói széket a testülethez, így a 6-3 arányú konzervatív többséget adott esetben 6-9-es liberális többségre változtassák. Ez több szempontból is problémás. Leginkább abból az aspektusból, hogy olyan 150 éve nem látott történelmi precedenst teremtene, amivel a végrehajtó hatalom alapvető befolyást szerezhetne a Legfelsőbb Bíróság kénye-kedve szerinti alakításával, duzzasztásával, csökkentésével, -  ezzel súlyosan megsértve a demokrácia alappillérét, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. 

Választói szempontból tehát még az amerikai elnök következő négy évre történő megválasztásánál is fontosabb kérdés, hogy vajon hogy alakul az ország legfontosabb testületének összetétele. Erre a rendkívül egyszerű és életbevágóan fontos kérdésre nem hajlandó válaszolni a demokrata páros, Joe Biden és Kamala Harris. Hiába kérdezték őket sajtótájékoztatókon, nyilvános rendezvényeken, levélben és a televízióban. S persze a vitákon is, legutóbb például a tegnap esti alelnökjelölti vitán Mike Pence alelnök a kihívóját. Íme a videó: 

Az alelnöknek teljesen igaza van, a válasz kategórikus megtagadása nézők milliói előtt csak egyet jelenthet: a Biden-adminisztráció a demokrácia szabályait felrúgva egy életre megváltoztatná és liberális mederbe terelné az Egyesült Államokat.