A területen eddig több mint 400 000 embert, köztük a polgárháborúban egykor harcoló katonákat, helyezték örök nyugalomra a temető dombjainál, ahol sírjaik arra emlékeztetik az amerikaiakat, hogy ők voltak azok, akik szolgáltak, áldozatot vállaltak, hogy megvédjék a szabadságot.

A temetőt 1864. május 13-án hozták létre Robert E. Lee konföderációs tábornoktól elkobzott földön, ahol évente több mint 4 millió ember keresi fel a Nemzeti Temetőt, hogy megemlékezzenek a nemzeti hősökről. 

A Nemzeti Temető 639 hektáron terül el, ahonnan a Potomac folyóra nyílik kilátás Washington D.C.-vel szemben.

„Ez az utolsó alkalom, hogy itt állok Arlingtonban főparancsnokként”

– mondta Joe Biden az eseményen, melyen Bidenhez Kamala Harris alelnök is csatlakozott. Ez volt egyébként az első alkalom, hogy közösen megjelentek a nyilvánosság előtt a múlt heti vereség óta. A ceremóniára Donald Trump szerdai fogadása előtt került sor.

Beszédében az elnök kitért az afganisztáni kivonulásra, amely 13 amerikai katona halálához vezetett, s azt mondta, nem akarta, hogy a következő elnök legyen felelős érte. Úgy tűnik, ezzel próbálta magyarázni a kudarcos akció végkimenetelét.

Biden leszögezte, hogy a veteránok és családjaik támogatása nem pártkérdés, és megjegyezte egyúttal, hogy a Kongresszus akadály nélkül elfogadta azokat a jogszabályokat, amelyek a veteránok és családjaik előtt álló problémákat hivatottak kezelni. Ezek olyan kérdésekre vonatkoznak, mint a mérgező anyagoknak való kitettség miatt szükséges kezelések, a veteránok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének bővítése, a veteránok hajléktalanságának kezelése, illetve az oktatási és munkalehetőségek biztosítása.

Az Arlington-i temető középpontjában a Dallasban meggyilkolt John F. Kennedy emlékhelye található, akinek a halálának évfordulója november 22-én lesz, és akinek ügye kapcsán Donald Trump megígérte, hogy nyilvánosságra hozza az összes, mostanáig visszatartott (mintegy 4700 dokumentum) titkosított dokumentumot. A leendő elnök a közösségi médiában ezen a héten csütörtökön hozta nyilvánosságra döntését, hogy az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériumát (Department of Health and Human Services) a korábban demokratákhoz tartozó, majd független elnökjelölt Robert F. Kennedy vezetheti, aki Robert F. Kennedy után az első olyan tagja a Kennedy-családnak, aki kabinettisztséghez jut amerikai kormányzatban.