Pavel Durov, és testvére, Nyikolaj vagyonának a nagy része a Telegram létrehozásából származik, de korábban ők alkották meg az „orosz Facebookot”, a nagy sikerű VKontakte közösségi oldalt is. A VKontakte Oroszország legnépszerűbb közösségi oldala lett, Pavel Durov 2014-ben mégis úgy döntött, hogy elhagyja a vállalatot és az országot is, miután összekülönbözött a cég Kreml-párti tulajdonosaival, köztük Aliser Uszmanov milliárdossal.

Durov már korábban is konfliktusba keveredett a Putyint támogató elittel, amikor nem volt hajlandó megszüntetni ellenzéki politikusok profiljait az orosz közösségi oldalon, a 2012-es Putyin-ellenes tüntetések idején nem számolta fel azokat az online csoportokat, melyekben aktivisták a kormány elleni tüntetéseket koordinálták, és nem adta ki az orosz titkosszolgálatnak azoknak az ukránoknak az adatait, akik részt vettek a tiltakozások szervezésében.

Az orosz hatóságok fegyveres bevetési egysége is megkísérelt egyszer behatolni Durov házába, de mivel nem nyitott nekik ajtót, erőszakkal akartak bejutni a férfi otthonába. Később egy közlekedési baleset miatt azzal vádolták meg, hogy politikai indíttatású támadást akart végrehajtani, és keresni kezdte a rendőrség.

A milliárdos ezek után határozta el, hogy inkább elhagyja Oroszországot. Eladta a részesedét a cégben, és elkezdett a Telegram fejlesztésén dolgozni. Az oldal fejlesztői először Berlinben, majd Londonban és Szingapúrban tevékenykedtek attól függően, hogy a helyi szabályozások megengedték-e számukra, hogy szabadon működtessék a Telegramot.

A Telegram üzenetküldő alkalmazásnak mára már több mint 700 millió felhasználója van, és a népszerűségének a fő oka az, hogy a legtöbb esetben az üzenetek titkosítva vannak a küldő és a szerver között, sőt a titkos chatelés lehetőségét kiválasztva a végpontok közötti titkosítással vannak védve az üzenetek, és akár önmegsemmisítő üzeneteket is lehet küldeni vele.

A felhasználók extra védelme érdekében a titkos beszélgetések nem kerülnek fel a Telegram felhőjébe, és csak azokról a készülékekről érhetők el, melyeken az üzenetváltás zajlott. A Telegram alkotói olyannyira magabiztosak az alkalmazás biztonságával kapcsolatban, hogy a honlapjukon 300 ezer dollárt ajánlottak fel annak, aki bizonyítani tudja, hogy sikerült betörnie a rendszerbe. 

Az elmúlt években összeesküvés-elméletekben hívők, az Iszlám Állam, az Al-Kaida, a Hamasz és a Hezbollah terrorszervezetek, de szélsőjobboldali, illetve neonáci csoportok is előszeretettel használták a Telegramot, hiszen biztonságos, titkosított, és a megosztott tartalmakat nem ellenőrzik vagy kontrollálják úgy, mint például a Facebookon.

A platformot használóknak nem kell attól sem tartaniuk, hogy politikailag motivált „boszorkányüldözésben” lesz részük, hiszen az alkalmazás senkit nem büntet a véleménye miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Telegramot még mindig szabadon használhatják terroristák arra, hogy terjesszék a nézeteiket, támadásokat szervezzenek vagy új tagokat toborozzanak.

Az Iszlám Állam privát és nyilvános csatornákat is működtetett a Telegramon, ahol propagandaanyagokat osztottak meg, sőt például a 2015-ös franciaországi merényletsorozattal kapcsolatban a francia hatóságok azt állapították meg, hogy a terroristák a Telegramot is használták arra, hogy koordinálják a támadásokat.

A párizsi merényleteket követően az alkalmazás alkotói felülvizsgálták azt a korábbi álláspontjukat, hogy nem akarják semmilyen módon szűrni a Telegramon létrehozott csatornákat, és az Europol segítségével eltávolították a terrorszervezetek által működtetett csatornákat. Arra viszont továbbra sem hajlandóak az oldal tulajdonosai, hogy privát üzenetek vagy csevegőszobák tartalmát ellenőrizzék, hiszen ezzel megsértenék a felhasználók magánélethez és szólásszabadsághoz való jogát.

Az Iszlám Állammal szembeni fellépést azonban nem követték újabb tettek, és más terrorszervezetek továbbra is zavartalanul használhatják a Telegramot. A Hamasz nyilvános csatornáján például rakétatámadásokról és halott „mártírokról” készített videókat, fotókat és bejegyzéseket is látni lehet.

Az idén február óta tartó orosz-ukrán háborúban meglepően fontos eszközzé vált a Telegram. Bár Oroszországban 2018-ban betiltották amiatt, mert Durov nem volt hajlandó átadni a felhasználók adatait az orosz kormánynak, később azonban mégis visszaállították az országban a működését, így egyre nagyobb népszerűségnek örvend Oroszországban, politikai nézetektől függetlenül.

A háború kitörésekor az ukrán felhasználók aggódni kezdtek amiatt, hogy továbbra is merjenek-e a Telegramon üzeneteket váltani egymással, hiszen a platform alapítója orosz. Pavel Durov az aggodalmakra válaszul azt írta, hogy bár orosz, de anyai ágon ukrán származású, és évekkel ezelőtt elhagyta Oroszországot a Kremllel és a hatóságokkal való konfliktusai miatt.

Az ukrán lakosság számára a Telegram egyfajta menedék lett az elmúlt hónapokban, hiszen elképesztő mennyiségű információ érhető el a háborúról, csapatmozgásokról, területfoglalásokról, helyi hősökről, óvóhelyekről, elesett katonákról és elhunyt civilekről, sőt a lakosság is tájékoztatni tudja az ukrán haderőt az oroszok helyi tevékenységeiről egy erre a célra létrehozott chatbot segítségével.

Egy alkalommal egy helyi civil Telegramos üzenetének köszönhetően tudott az ukrán haderő megtámadni orosz harci járműveket Kijev közelében. Sok ukrán lakos a Telegramon élőben közvetíti, hogy mi történik éppen a lakhelyén, mely felvételek a jövőben akár bizonyítékul is szolgálhatnak a háborús bűntettekkel kapcsolatos eljárásokban.

Volodimir Zelenszkijnek saját csatornája is van 1,5 millió követővel, és az ukrán elnök naponta több posztban is beszámol arról, hogy éppen kivel tárgyalt, helyzetjelentést ad az orosz támadásokról, fotókat mutat a háborús pusztításról, köszönetet nyilvánít a támogatásért és időnként további segítséget is kér.

Az oroszok válaszképpen dezinformációval árasztják el a platformot a háborúval kapcsolatban. Putyin szóvivőjének elmondása szerint az orosz elnöknek nincs Telegram-csatornája, nem tervez csatlakozni hozzá, és nem is olvassa az ott megosztott információkat, de rendszeresen kap jelentést azokról.

A Telegram-tartalmakat egyszerre követik az orosz katonák aggódó családtagjai, és az Ukrajnából menekülők, akik próbálnak túlélni az országban, vagy kijutni onnan. Az orosz kormány honlapjait, híroldalait gyakran támadják hackerek a háború kezdete óta, ezért a Kreml is inkább a Telegramra irányítja át az olvasóit.

Ez az utolsó híd a közösségi média szempontjából a nyugati világ és Oroszország között, ahol látni lehet, hogy mi történik, és hogyan alakul a háború. Aki fenn tudja tartani az tájékoztató kampányát a Telegramon, annak van a legjobb esélye arra, hogy formálja a narratívát az ukrajnai háborúval kapcsolatban”

- mondta Clint Watts, az amerikai Külpolitikai Kutatóintézet (FPRI) munkatársa.

Ráadásul már a nyelvi különbségek sem jelentenek akadályt, hiszen egyetlen kattintással oroszról vagy más nyelvekről is angolra fordíthatók a bejegyzések, lehetőséget adva bárki számára, hogy tömegeket befolyásoljon az üzeneteivel.

(Business Insider / Time / Hetek)

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!