A tízszemélyes, sugárhajtású magánrepülőgép szeptember 4-én, vasárnap 12:56-kor szállt fel a dél-spanyolországi Jerezből, majd Franciaországon át Németországba repült. A gépnek a bejelentett útiterv szerint a kora délutáni órákban kellett volna leszállnia a Köln-Bonni repülőtéren. A Cessna azonban a magasság és a sebesség csökkentése nélkül átrepült a célrepülőtér felett. Több német tartományt érintve elhagyta a szárazföldet, és a svéd légtérbe belépve a Balti-tenger felett közel öt órás repülést követően lezuhant. A Flightradar internetes oldalon, amely valós időben követi a repülőgépek mozgását, közel 140 ezer felhasználó láthatta élőben, amint a gép 17:31-kor dugóhúzóba kerülve a lett partok előtt a tengerbe zuhan.
A Cessna Citation II/SP (551-es típus) sugárhajtású repülőgépet 1979-ben gyártották. A gépet Ausztriában jegyezték be, és egy német charter cégnek adták át, amely egy ismert német milliárdos üzletember, a kölni Peter Griesemann tulajdonában van.
Hivatalos források is megerősítették, hogy a magánrepülőgépen négyen utaztak. Peter Griesemann személyesen vezette a Cessnát, rajta kívül felesége, lánya és annak élettársa utazott a fedélzeten. A 72 éves üzletember mellett és 26 éves lánya is rendelkezik pilótaengedéllyel.
A hatóságok egyelőre csak annyit erősítettek meg, hogy a Cessna a fantomrepülés közben robotpilótával működött, és végül akkor zuhant le, amikor teljesen kifogyott az üzemanyag. A légiirányítók a felszállás után egy órával, még Spanyolország felett tudtak utoljára kapcsolatba lépni a géppel, utána már senki nem válaszolt a hívásokra.
Innen kezdve a hatóságok is csak találhatni tudnak. Az egyik különös körülmény, hogy a fantomrepülőgép kísérésére felküldött francia, német, dán és svéd vadászgépek nem láttak senkit a pilótafülkében, sem az utastérben. A német Bild azonban úgy értesült, hogy a Cessna a felszállás után kabinnyomás-problémát jelentett. Mivel ekkor 11.000 méter magasan repültek, az oxigénhiány ilyen körülmények között 30-60 másodpercen belül eszméletvesztéshez vezet. Elvileg ennyi időnek elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy a fedélzeten lévők felvegyék az oxigénmaszkot, és a pilóta a robotkormányt kikapcsolva biztonságosabb magasságra ereszkedjen. Ez azonban nem történt meg, a Cessna végig robotpilótán, változatlan sebességgel és magasságban repült, egészen a Balti-tengerig.
Miután a francia légtérbe való belépéskor a Cessna már nem jelentkezett be, vadászgépeket küldtek fel a kísérésére. Innen kezdve a NATO légvédelmi szabályok szerint végig követték a gépet, a francia vadászgépek után a német, majd dán, végül a svéd légierő kísérte a pilóta nélkül repülő Cessnát. A Der Spiegel a Bundeswehr szakértőire hivatkozva azt írta, hogy a vadászgépek azért nem avatkoztak közbe, mert nem tartottak attól, hogy a gépet eltérítették volna vagy terrortámadás veszélye fenyegetne. Abból indultak ki, hogy a Cessna láthatóan robotpilótával működött és úgy számoltak, hogy a gép vezető nélkül is eléri a Balti-tengert, és ott üzemanyaghiány miatt lezuhan. Azt is felmérték, hogy az útvonal nem halad át sűrűn lakott területen vagy nagyobb események felett, ezért döntöttek a fantomjárat kísérése mellett.
A lett légügyi hatóság szerint a baleset helyszínén eddig tizenegy roncsdarabot találtak a lezuhant járműből, de a feltételezett áldozatok közül senkit nem találtak még meg. Mivel a baleset nemzetközi vizeken történt, ezért a vizsgálatot vagy Ausztria folytatja le, ahol a repülőgépet lajstromozták, vagy pedig Németország, amelynek állampolgárai a fedélzeten tartózkodtak.