Kínában a felnőtt lakosság 74 százaléka nem vallásos vagy ateista, Németországban pedig a népesség 23 százaléka mondta azt, hogy nem hívő, és 11 százalékuk istentagadó.

MÁR CSAK PÁR NAP A HETEK JUBILEUMI ELŐFIZETŐI AKCIÓJÁBÓL, MELYNEK FŐDÍJA EGY TOYOTA AYGO X SZEMÉLYAUTÓ. KÉRJÜK, TÁMOGASSA MUNKÁNKAT ELŐFIZETÉSÉVEL. RÉSZLETEK A HETILAPBAN ÉS A HETEK.HU/ELOFIZETES OLDALON.

Oroszország és Olaszország a „középmezőnyben” helyezkedik el: az olaszok negyede nem hívőnek vallotta magát az elmúlt két évben. Egy másik, az Oxfordi Egyetemen végzett kutatás szerint az európai országok közül Romániában a legmagasabb a magukat kereszténynek vallók aránya, és Törökországban a legkisebb a Krisztus-hívők száma.

A felmérésben azonban nem definiálták azt, hogy mi alapján vallják magukat az emberek hívőnek vagy kereszténynek, pedig elterjedt jelenség az európai országokban, hogy a lakosság egy része annak ellenére is kereszténynek vallja magát, hogy nem él aktív hitéletet, de például megkeresztelték gyermekkorában vagy az esküvőjét templomban tartotta.

Az elmúlt száz évben jelentősen megváltozott az európai országokban a vallások elterjedtsége: 1900-ban még a kontinens lakosságának 95 százaléka kereszténynek vallotta magát, 2020-ra viszont 76 százalékra csökkent az arányuk.

A nem vallásos és ateista emberek aránya eközben jelentősen megnőtt, és 2020-ban már elérte a 15 százalékot.

(CNE News / Hetek)