A Lifeway Research augusztus 8 és szeptember 3 között végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 23 százaléka visszautasította a választ, amikor megkérdezték, kire tervezi leadni a voksát a novemberi választásokon. Azok körében azonban, akik hajlandóak voltak válaszolni,
50 százalék mondta azt, hogy Donald Trumpra, míg alig 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy Kamala Harrisre szavaz majd.
A 2024-es választási preferenciák hasonlóak a 2020-as választásokat megelőző időszakban tapasztaltakhoz, amikor az amerikai protestáns lelkészek 53 százaléka azt mondta, hogy Trumpra, 21 százaléka, hogy Joe Bidenre tervez szavazni, 22 százalékuk pedig bizonytalan volt.
2016-ban szeptemberben a lelkészek 40 százaléka még bizonytalan volt, 32 százalékuk Trumpot támogatta, 19 százalékuk pedig Hillary Clintonra tervezett szavazni.
A Pew Research tanulmánya szerint a lelkészek jelenleg kisebb valószínűséggel támogatják bármelyik nagyobb párt jelöltjét, mint gyülekezetük tagjai.
Az amerikai protestánsok 61 százaléka állítja, hogy Trumpra szavazna vagy hajlana a szavazásra, ha ma tartanák a választást, míg 37 százalékuk Harrist választaná.
Az önmagukat evangéliumik valló lelkészek nagyobb valószínűséggel szavaznának Trumpra (61 százalék), míg a főáramú protestáns lelkészek fele (50 százalék) támogatja Harrist. Az afroamerikai lelkészek a legnagyobb valószínűséggel mondják, hogy Harrisre tervezik szavazni (71 százalék), és a legkevésbé valószínű, hogy Trumpot támogatnák (5 százalék).
A 45 év alatti lelkészek a legkevésbé valószínű, hogy Trumpot támogatják (41 százalék).
Felekezeti szempontból a pünkösdi (65 százalék), baptista (64 százalék), felekezeten kívüli (64 százalék), restaurációs mozgalom (55 százalék) és lutheránus lelkészek (48 százalék) a legnagyobb valószínűséggel Trumpra tervezik leadni szavazatukat, míg a metodista (52 százalék) és presbiteriánus/református lelkészek (44 százalék) a legnagyobb valószínűséggel Harrist választják.
Az amerikai protestáns lelkészek fele (50 százalék) azt állítja, hogy vagy bejegyzett tagja a republikánus pártnak, vagy a republikánus párthoz tartozónak tartja magát. Minden ötödik (18 százalék) demokrata, 25 százalék pedig függetlennek vallja magát.
A 11 jellemzőt tartalmazó listából a lelkészek többsége szerint 10 fontos a szavazatuk leadása szempontjából. Ötből 4 azt mondja, hogy olyan jelöltet keres, aki képes fenntartani a nemzetbiztonságot (85 százalék), képes megvédeni a vallásszabadságot (84 százalék), a külpolitikával kapcsolatos álláspontot (83 százalék), képes javítani a gazdaságot (83 százalék), a bevándorlással kapcsolatos álláspontot (81 százalék), az abortusszal kapcsolatos álláspontot (80 százalék) és a személyes jellemet (79 százalék).
75 százalék szerint fontosak a Legfelsőbb Bíróság valószínűsíthető jelöltjei. Tízből heten a faji igazságtalanságok kezelésére való képességet (71 százalék) és a kormányzat méretével és szerepével kapcsolatos álláspontot (70 százalék) tartja fontosnak.
Kevesebben (38 százalék) mondják azt, hogy az éghajlatváltozás kezelésének képessége fontos tényező a szavazásuk során.
Amikor a legfontosabb tényezőt kellett kiválasztani, 24 százalék a személyes jellemet, 18 százalék a jelölt abortuszról alkotott álláspontját, 16 százalék a vallásszabadság védelmére való képességet, 12 százalék pedig a gazdaság javítására való képességet jelölte meg.
A Trumpra szavazó lelkészek a legnagyobb valószínűséggel azt mondják, hogy a választási döntésükben fontos kérdés a vallásszabadság védelmének képessége (96 százalék), a nemzetbiztonság fenntartásának képessége (95 százalék), a gazdaság javításának képessége (94 százalék), az abortuszról alkotott álláspont (93 százalék), a bevándorlásról alkotott álláspont (92 százalék) és a kormány mérete és szerepe (89 százalék).
A Harrisre szavazók a legnagyobb valószínűséggel azt mondják, hogy a jelölt személyes jelleme a fontos (96 százalék), aki képes kezelni a faji igazságtalanságokat (92 százalék) és aki képes kezelni az éghajlatváltozást (91 százalék).
Az evangéliumi lelkészek nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a szavazatukat elsősorban a jelölt abortuszról alkotott álláspontja határozza meg (22 százalék kontra 12 százalék). A főáramhoz tartozó lelkészek az evangéliumi lelkészeknél nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a jelölt személyes jelleme a legfontosabb kérdés számukra (35 százalék kontra 17 százalék).
(Christianity Today/Hetek)
