Általánosságban elmondható, hogy a világ nagy lépéseket tett az elmúlt 30 évben azért, hogy a globális szegénységet egyszer és mindenkorra maga mögött tudhassa – még ha ez lehetetlen kihívásnak is tűnt akkoriban és talán tűnik még most is. Meghökkentőnek ható számadat, de 1990 óta több mint 1,2 milliárd ember tört ki az extrém mélyszegénységből világszerte.

Az ezredforduló előtti évtized kezdetekor a Föld lakosságának közel 36%-a gazdálkodott napi kevesebb, mint 1,9 dollárból (mai árfolyamon számítva nagyjából 550 forintból), mára ez az arány 10% alá esett. Mindez egy elképesztő mérföldkő és talán néhány szög is a globális szegénység virtuális koporsójába. 

A szárazsággal küzdő és vízhiányban szenvedő térségek esetében tehát ismertek az ellehetetlenítő tényezők. De mi a helyzet a világ legnépesebb országával, Kínával kapcsolatban? A Kínai Népköztársaság esetében a szegénység leginkább a vidékre jellemző, nem pedig az egész nemzetet érintő gazdasági nehézségekre. 

A Világbank statisztikái szerint az elmúlt 3 évtizedben 850 millió kínai állampolgár került ki a nincstelenségből, a szegénységi ráta pedig az 1981-es 88%-ról 2015-re már a teljes népesség 1%-át sem érintette. Kínában a szegénység felszámolására programot indítottak, melynek részeként minden szegény családot regisztrálni kezdtek és egy egységes informatikai rendszer segítségével pontosan mérhetővé váltak az egyes famíliák anyagi nehézségei. 

A Kínai Kommunista Párt 2012-ben határozta el, hogy legkésőbb a 2020-as esztendő végére végleg felszámolja az abszolút szegénységet. Mindennek értelmében, a statisztikailag meghatározott létminimum alatt élők számát - akik nem képesek a saját maguk létfenntartásához elengedhetetlen feltételeket megteremteni – a lehető legminimálisabbra csökkentették. Amíg hét évvel ezelőtt még számos kínai helyet „súlyosan szegénynek” könyveltek el, és a szóban forgó térségek összesített lakosság száma közel 100 millió embert foglalt magába, addig 2020 végére eljutott addig a folyamat, hogy a jelenlegi normák szerinti szegénységgel küzdött falusi lakosság teljesen kiszabadult a szegénységből. 

A célkitűzés természetesen nem lehet más, mint a javuló tendenciát tovább folytatni és a térségek közötti egyenlőtlenségeket, gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket eltüntetni a lehetőségekhez mérten, illetve a vidéket a fővároshoz felzárkóztatni. Kína az évtizedek alatt eltüntette a világ szegénységének egytizedét egy precíz és hatékony szegénység-felszámolási program segítségével, amely globális viszonylatban is érzékelteti hatását! 

Habár a koronavírus-járvány váratlan feltűnése alapjaiban rázta meg a világot és helyezte új alapokra az országok gazdaságait, egyelőre csak becslések láttak napvilágot azt illetően, hogy ez számokban kifejezve mennyi embert sodor ismét mélyszegénységbe, illetve milyen hatásai lesznek az elkövetkezendő esztendő(k)re nézve. A Világbank pénzügyi szakemberei úgy kalkulálnak, hogy közel 100 millió ember is érintett lehet a vírus okozta elszegényedési folyamatban. Ennek okán az elmúlt 20 évben először emelkedhet újra a globális szegénységi ráta.

Pej Szabolcs

(CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)