Meglehetős feszültséget eredményezett szakmai körökben a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság közös állásfoglalása, amelyet a gyermekvédelmi törvény kapcsán adtak ki, a „kisebbségben lévő csoportok” védelmében. A szöveg lényegi állítása, hogy a (születési nemtől esetlegesen eltérő) nemi identitás és a szexuális orientáció kialakulása környezeti hatással (pl. neveléssel, „propagandával”) nem befolyásolható, mivel ezek döntően biológiailag meghatározott tulajdonságok.
A dokumentumot azonban egyik társaságnál sem vitatták meg a tagokkal, és a vezetőségen belül sem volt egységes a támogatottsága. Császár-Nagy Noémi, a Magyar Pszichológiai Társaság Klinikai Szakpszichológia Szekciójának vezetője például nyílt levélben fordult a szervezethez, azt írva, hogy ez a gyakorlat a társaság alapszabályát és kommunikációs iránymutatását is sérti.
A pszichiáterek szakmai szervezetében sem történt ez máshogy. „Négy nappal a tisztújító közgyűlés előtt jött ki az állásfoglalás, ami valójában nem a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) véleményét tükrözi, legfeljebb az elnökségét” – mondta el a Heteknek dr. Frecska Ede pszichiáter szakorvos, az MPT leköszönt vezetőségi tagja.
„A szakma felforrt, számos kolléga nem érti, hogy miért kellett a felnőtt pszichiátriai társaságnak ebbe az ügybe bevonódnia a Magyar Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság helyett, hiszen az állásfoglalás konklúziója gyerekekre vonatkozott.
Ennek ellenére sokan nem merik a véleményüket nyilvánosan felvállalni, mert látják a nyugati eseteket, amikor orvosokat fenyegetnek, ha nem a politikailag korrekt terápiát alkalmazták” – emelte ki a pszichiáter.
Frecska Ede a gyermekvédelmi törvény kapcsán hangsúlyozta: egyetért az MPT véleményével, miszerint a gyermekek felvilágosítását nem lehet kizárólag a szülőkre hagyni, ugyanakkor szerinte az iskolában ezt szakembereknek és szakmai alapon kell végezni.
„A szexuális propaganda még a szilárd nemi identitású gyerekeket is megzavarhatja, vagyis a környezeti hatásokat ezen a téren egyáltalán nem lehet figyelmen kívül hagyni”
– szögezte le a főorvos.
„Az állásfoglalás messze nem tekinthető magyar pszichiáterek véleményének, hiszen nemcsak őket, de még az MPT tagságát, sőt a tágabb vezetőségét sem kérdezték meg az ügyben. Mi több, tudomásom szerint maga az elnökség sem teljes konszenzussal, csupán szavazattöbbséggel fogadta el. A legtöbben – magam is – véletlenül fedeztük fel a kész, megjelent anyagot az MPT honlapján. Ezek után
igencsak meglepő, hogy azon szerzőként nem a szöveg tényleges alkotóit, és nem is az azt elfogadó elnökséget, hanem a két (a pszichiátriai és a pszichológiai) társaság egészét tüntették fel”
– fakadt ki a Heteknek dr. Bánki M. Csaba pszichiáterprofesszor, a Magyar Pszichiátriai Társaság alapító tagja.
Szerinte az állásfoglalás meg sem kísérli valódi, tudományosan megalapozott dolgozat látszatát kelteni, hiszen egyáltalán nem nevezi meg a forrásait, nem mutatja be és nem értékeli /mérlegeli a tárgyalt téma mellett és ellen szóló érveket, nem súlyozza az eddigi megfigyelések igen széles skálán változó értékét és minőségét, nem bizonyít, nem érvel és nem következtet. Pusztán csak – nagyon határozottan és egyoldalúan – kijelent dolgokat.
„Ezzel azt a hamis látszatot kelti, mintha ebben a kényes és fontos témában kérdőjelek, cáfolatok és ellenvélemények egyáltalán nem is léteznének,
vagy ha igen, azokat egy komoly tudományos társaságnak még a szájára venni sem volna illendő” – magyarázta a professzor.
„Az anyag nyilvánosságra kerülése óta naponta egyre több kollégánk jelzi, hogy vagy ezzel az eljárással, vagy a dokumentum tartalmával (vagy mint nekem és egy sor hozzám hasonló »veteránnak« mindkettővel) vitánk van, nem értünk egyet.
Egyre többen vagyunk, akik ennek hangot is kívánunk adni és keressük ennek módját”
– jegyezte meg Bánki M. Csaba.
Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium műhelyvezetője, a Magyar Pszichiátriai Társaság tagja sem tud róla, hogy a szervezeten belül komoly egyeztetés vagy vita előzte volna meg az állásfoglalás kiadását. Szerinte az állásfoglalás alapvető hibája, hogy a gyermekvédelmi törvényt úgy állítja be, mintha az stigmatizálna vagy diszkriminálna bizonyos csoportokat, miközben ezt szerinte egyetlen paragrafusból sem lehet kimutatni. „A cél nem szentesíti az eszközt:
egy szakmai szervezet nem közölhet tudományosan megalapozatlan, ideológiavezérelt állításokat bizonyos csoportok állítólagos védelme érdekében”
– hangsúlyozta a pszichológus, aki szerint nem megkerülhető az a kérdés, hogy miért éppen most, a választási kampány során adta ki az MPT ezt az állásfoglalást, hiszen a gyermekvédelmi törvény módosítása több mint fél éve megtörtént.
Az állásfoglalásra alapos választ adott az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja is. Mint írják: „A genderelmélet több állítása a nemek nonbinaritásáról, a biológiai alapok jelentőségének relativizálása a nemi identitás esetében, a szexuális orientáció tekintetében pedig annak túlhangsúlyozása egyelőre nem tekinthető tudományosan megalapozottnak, és önmagában nagyon sok logikai ellentmondással terhelt.
Ebből kifolyólag nem támogatjuk ezeknek a vitatott állításoknak a szexuális nevelésbe való integrálását, amiről valójában a vita szól.”
A teljes cikket a Hetek aktuális lapszámában olvashatják el.