A kiterjedt kőfejtéssel létrehozott árok hajdan hatalmas csatornát képezett, amely elválasztotta Dávid városát a Templomhegytől és az Ophel területétől. A várárok mindkét oldalát merőlegesen kifaragott sziklák tették átjárhatatlanná. Bár eleinte nem volt világos a sziklába vájt árok rendeltetése, a kitartó ásatások és a korábbi felfedezésekkel való összekapcsolás, összevetés segített abban, hogy a kutatók rájöjjenek, az árok az alsóváros északi védvonalának részét képezte egykor.

Dr. Yiftah Shalev, az Izraeli Régészeti Hatóság ásatási igazgatója elmondta, hogy „az árok kialakításának időpontja ismeretlen. Jeruzsálemben az ilyen jelentős építkezési terveket és kőfejtéseket általában a középső bronzkorra – vagyis körülbelül 3800 évvel ezelőttre (az i. e. 2. évezred elejére) - datálják. Ha tehát a várárkot ebben az időszakban vésték ki (a kőből), akkor az a város észak felőli védelmét szolgálta – ami a Dávid-város lejtőjének egyetlen gyenge pontja.”

A hatóság az alábbi képeket osztotta meg a helyszínről:

Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére! Hetente egy csokorban ajánljuk különleges tartalmainkat, a legizgalmasabb interjúinkat, videóinkat, világnézeti és kiemelt cikkeinket.  EZEN A LINKEN TUD FELIRATKOZNI.

Legfrissebb online híreinkért csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a nap legfontosabb világnézeti tartalmait.  CSATLAKOZZON A CSOPORTHOZ EZEN A LINKEN.