Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
A munka során a világszerte tapasztalható vallási trendeket, változásokat és azok következményeit elemezték, illetve súlyozták a kutatók. Ezek alapján igencsak baljós jelek rajzolódtak ki az amerikai kereszténység jövőjét illetően.
A tanulmány összesen négy hipotetikus forgatókönyvet emelt ki annak bemutatására, hogyan változhat az Egyesült Államok vallási arculata a következő fél évszázad során.
Fontos elöljáróban megjegyezni, hogy itt alapvetően valószínűsítésekről van szó, nem kőbe vésett, sziklaszilárd prognózisokról.
„Természetesen lehetséges, hogy a tanulmány modelljén kívül eső események – például háború, gazdasági válság, klímaválság, a változó bevándorlási mintázatok vagy a vallási újítások – megfordíthatják a jelenlegi (…) trendeket, ami aztán a kereszténység újjáéledéséhez vezet az Egyesült Államokban”
– jegyezték meg a kutatók.
De mint írták, az Egyesült Államokban jelenleg nincsenek olyan, a modellezéshez használható minták az említett faktorokra, melyeket be lehetne építeni a matematikai modellekbe, hogy így jussanak még pontosabb eredményekhez.
A kutatásban szereplő adatok tanúsága szerint az idősebb (30 év feletti) amerikaiak számára a kereszténység sokkal meghatározóbb és stabilabb eleme az identitásuknak, mint a fiatalabbak (30 alattiak) körében. Utóbbiaknál ugyanis a lazább, el nem kötelezett keresztény identitás a jellemző.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha tendenciaszerűen egyre emelkedik az idő előrehaladtával a kereszténységet elhagyó fiatalok aránya, az amerikai keresztények (a 4-ből 3 modell alapján) annál hamarabb kerülnek kisebbségbe.
Ha pedig ezt az erősödő tendenciát felgyorsítják és előrevetítik az időben, akkor a modellezések szerint 2045-re a keresztények már nem lennének többségben, magyarázták a kutatók.
10 évvel később, 2055-ben aztán a keresztények a lakosság mindössze 43 százalékát tennék ki.
A vallási értelemben el nem kötelezettek aránya pedig valamennyi modell szerint csak növekedni fog ilyen körülmények között. Ők 2055-re már többségbe (46 százalék) is kerülnének.
(ChristianPost/Hetek)