Gulyás elmondta, a magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni. Hozzátette: a határokat továbbra is megvédik az illegális bevándorlóktól.
Azoknak, akik politikai menedékjogot kapnak, felajánlják az egyirányú ingyenes brüsszeli utat.
Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Bizottságtól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében.
Gulyás elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költött a külső schengeni határok védelmére, ehhez érdemben semmilyen hozzájárulást nem kapott az EU részéről, míg más országok igen.
Emlékeztetett: 2015-ben a magyar miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy ha az Európai Unió nem szerez érvényt a közösségi jognak, a schengeni egyezménynek, és nem kötelezi a külső határt védő tagállamokat a hatékony határvédelemre, akkor Schengen össze fog omlani.
A migráció szétveri Schengent, Németország szétveri Schengent
- értékelte azt, hogy szeptember 16-tól Németország bevezeti a határellenőrzést a schengeni határain. Úgy folytatta, Németország először azzal verte szét Schengent, hogy a legnagyobb tagállamként nem gyakorolt nyomást a többi uniós tagállamra a hatékony külső határvédelem érdekében, most pedig azzal, hogy bevezeti a belső határellenőrzést.
A kormány célja, hogy jövőre jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés lehessen Magyarországon
- közölte. A kormány a jövő évi költségvetésről még nem, de annak célkitűzéseiről már tárgyalt, és felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
Jelezte: a kormány a kiszámíthatóság jegyében azt szeretné, ha többéves megállapodást lehetne elérni, és ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve. A munkaadóktól és munkavállalóktól függ, hogy ezt mikor tudjuk elérni.
Minimálbért 250 ezren keresnek, a garantált bérminimum pedig mintegy 700 ezer embernek határozza meg a fizetését.
A Hír TV kijelentette sajtókommentárok szerint a „balliberális erők nem szeretnék” Brüsszelben, ha kiderülne, hogy Magyarországgal, illetve frakciójával, a Patriótákkal lehet tárgyalni. El lehet ezt hallgatni? - kérdezték
„Brüsszelben sok mindent lehet, amit normális demokráciában nem,
de azt le kell szögezni, hogy a Patrióták európai parlamenti képviselőcsoportja a harmadik legnagyobb frakció”– reagált Gulyás.
Hozzátette:„Ha Trump nyer, akkor biztos profitálunk”. Szerinte azzal, hogy a magyar kormány sokszor elsőként mondott véleményt egyes témákban, hírnévre tett szert.
A Bese-ügyről kérdezett az RTL. Gulyás nem tud aktákról az ügyben, szerinte nem is léteznek. A kormányülésen nem beszéltek erről, ez az egyház hatáskörébe tartozik, akik meg is tették a megfelelő lépéseket - tette hozzá.
Az iskolákban is indokolt lenne az egyházi személyek átvilágítása, mondta az RTL újságírója. Gulyás szerint az iskolákban megvannak a lehetőségek az ilyen esetek kezelésére.
A Demokratikus Koalíció tett javaslatot, hogy az egyházi személyeket is át kellene világítani a gyermekvédelmi dolgozókhoz hasonlóan. Gulyás Gergely ezt nem kommentálta, szerinte meg kellene várni a törvényjavaslatot, hogy az miben tér el a jelenleg érvényes szabályokhoz képest.
(MTI/Hetek)