Putyin tavalyi távolmaradásának oka, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, ugyanakkor a johannesburgi találkozó sem bizonyult eseménytelennek. A BRICS mozaikszót képező Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika újabb országok csatlakozását indította meg. A szövetség taglétszáma majdnem megduplázódott: idén Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is teljes jogú tagként vesz részt a csúcstalálkozón. Eközben pedig számos újabb afrikai, ázsiai és dél-amerikai ország fontolgatja a belépést.
Putyin ambiciózus célokkal vág neki a csúcstalálkozónak. Ugyan a BRICS már 15 éve létezik, mindeddig egy laza, szinte informális együttműködési fórumnak bizonyult. Az orosz elnök azonban egyre komolyabb szerepet szán a sokak által a nyugati vezetésű világrenddel szembeni kihívásként értékelt szövetségnek.
A kazani csúcstalálkozó fő eredménye az lenne, ha a BRICS áttörést érne el abban, hogy egy olyan pénzügyi rendszert hozzon létre, amiben a tagok képesek megszabadulni a dollár jelentette függőségtől. Ugyan számos akadály, köztük belső ellentétek is hátráltatják a projektet, a tagok gőzerővel dolgoznak a dollármentes jövőjük építésén.
Erre utalt Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter is, mikor egy hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, „mindenki látja, hogy bárki szembekerülhet az amerikai vagy nyugati szankciókkal”. A második világháború utáni rend alapjának számító amerikai pénzügyi dominancia régóta szúrja a feltörekvő és az Egyesült Államok politikáját ellenző országok szemét.
Az Economist adatai szerint a devizatartalékok 58%-a még mindig dollárban tartják, és a legtöbb pénzügyi tranzakció is amerikai bankok közvetítésével zajlik. Ez egyedülálló hatalommal ruházza fel az USA-t, mivel a világ átutalásainak tekintélyes részére van rálátása. Ez óriási előnyt jelent a terrorelhárításban, de a szankciók terén is (a 2000-es évek első két évtizedében nagyjából 9400 személy került amerikai szankciók hatálya alá). Amerika többször elérte azt is, hogy bankokat kitiltsanak az ún. SWIFT-rendszerből (ezt a kommunikációs együttműködési rendszert 200 országból 11 ezer bank használja a tranzakciókhoz).
Az utóbbi években a pénzügyi szkander komoly eszkaláción ment át. 2018-ban Iránt kitiltották a SWIFT-rendszerből, majd az orosz-ukrán háború miatt a Nyugat 282 milliárd dollárnyi (egyes számítások szerint valamivel kevesebb) orosz vagyont fagyasztott be, az orosz bankokat is kizárták a SWIFT-ből, és megtiltották nekik, hogy amerikai bankokon keresztül végezzék el a tranzakciókat.
A nyugati lépések arra kényszerítették az oroszokat, hogy jüanban számolják el az ügyleteiket, mivel azonban ebből a devizából kevesebb van, likviditási problémákkal küszködnek és sok esetben barterkereskedelmet folytatnak partnereikkel. A közelmúlt eseményei komolyan felerősítették a világ számos országában a dollárral szembeni szkepticizmust, nem csak Oroszországnak, de a BRICS más tagjainak (különösen Kínának) is kiemelt érdeke, hogy a dollártól való függőségtől megszabaduljanak.
A kazani csúcstalálkozót megelőző hetekben számos megbeszélést folytattak a tagországok tisztviselői. Putyin célja, hogy egy új globális pénzügyi fizetőrendszert építsenek ki, ami kihívást intéz az amerikai financiális dominanciával szemben, és védelmet nyújt a szankcióktól. Ezt a rendszert Oroszországban BRICS Bridge (BRICS Híd) néven emlegetik, és a várakozások szerint egy éven belül elkészülhet. Az elképzelések alapján a tagok központi bankjai által működtetett digitális platformokon keresztül alkalmas lenne határokon átívelő elszámolásokra is. Amennyiben valóban olcsóbbra és gyorsabbra sikerül, mint a jelenlegi rendszerek, az komoly vonzerőt jelenthet más feltörekvő gazdaságok számára is.
A csúcstalálkozót megelőző egyeztetések során felmerült egy új hitelminősítő ügynökség létrehozása is, ami az orosz remények szerint nem funkcionál majd politikai fegyverként. Emellett viszontbiztosítási cég létrehozásáról, valamint a Visa és a MasterCard rendszereit felváltó fizetési rendszerekről is tárgyalnak a BRICS tagjai. Putyin egy közös valuta ötletét is felvetette, de ezt India egyelőre elutasítja.
A tervek szerint digitális pénzt használnának, aminek fiat valuták jelentenék az alapját. Ez egyrészt lehetővé tenné, hogy a kereskedelmi bankok csak a saját központi bankjukon keresztül folytassanak külföldi tranzakciókat, másrészt decentralizálná a rendszert, egyik ország sem tudná kizárni a másikat.
Ugyan számos akadály áll még a megvalósítás útjában, többek között a digitális rendszer kialakításának és szabályozásának nehézségei, valamint a tagországok közötti ellentétek és bizalmatlanság (különösen Kína és India feszültségei jelenthetnek problémát), azonban könnyen lehet, hogy az idei BRICS-csúcs mérföldkövet jelent majd a dollárra alapuló pénzügyi rendszer és az alternatív megoldások közötti konfliktusban.
