Minden bizonnyal már mindannyian láthattunk nyolcágú gyertyatartókat meleg fénnyel égni a lakások, házak ablakaiban. De azon túl, hogy hangulatos, és szép, hordoz-e bármilyen mélyebb jelentést?
A Hanukka-gyertyákat Izraelben és azokban a kultúrkörökben, ahol tartják ennek az ünnepnek a tradícióját, ott leggyakrabban az ablakpárkányra helyezik, általában egy frekventált, utcára néző helyre. Ennek az a célja, hogy mindenki láthassa a fényt és a csoda emléke széles körben ismertté váljon.
A gyertyák meggyújtása emlékeztet a menóra meggyújtására a templomban. Az ünnep 8 napján minden este meggyújtanak egy gyertyát, minden nap eggyel többet, így a nyolcadik napra mind a 8 gyertya egyszerre ég.
Fontos hozzátenni, hogy a hannukián összesen 9 darab gyertya található, ennek oka, hogy a középső gyertya funkcionál gyújtó gyertyaként, ezzel gyújtják meg a többi gyertyát így ez minden nap ég és nem képezi részét a másik 8 gyertyának, ez azoktól független funkcióval bír. A gyertya gyújtás sorrendje jobbról balra történik. Szokásos ilyenkor, kifejezetten hannukia gyertyát használni, de alapvetően mindegy, a lényeg csak annyi, hogy legalább 30 percen át folyamatosan égjen a gyertya.
A gyertya gyújtás elemi része az imák és áldások mondása, így a gyertyagyújtás előtt illetve utána is vannak meghatározott imák és áldások. Az ünnep örömteliségéből fakadóan ezeket az áldásokat inkább dallamos, énekes formában adják elő, nem kifejezetten klasszikus imaformában. Ezen imák szövegének nagyrésze a megemlékezésről szól, hogy az Isten milyen csodát tett a zsidó atyákkal a múltban.
A gyertyagyújtás előtt és után is köszönetet mondanak, hogy az Isten csodát tett a múltban és hogy megadta, hogy megéljük évről-évre ezt a napot, amikor gyertyát gyújthatunk.
A templom megtisztulásának csodája olaj felhasználásával történt, ezért szokás olajos sütéssel készült pékárut enni. A legelterjedtebb étel minden irányzatban a fánk. Sűrű és duzzadt tésztapép, amelyet néhány percig mély forrásban lévő olajban áztatunk. Vannak, akik édesebb, például lekváros fánkot készítenek, de ilyenkor mindenféle ízű és típusú verziót el lehet képzelni.
A latka a második leggyakoribb étel (palacsinta szerű tészta). A latkát általában burgonyapüréből készítik, és pogácsává dolgozzák fel, amelyet szintén mély forrásban lévő olajba merítenek. Ez viszont nem egy édes étel és általában köretként funkcionál.
A forgó (héberül szvivon סביבון) a legelterjedtebb gyerekjáték, alul kerek formával, tetején kis bottal (pöcökkel). Amikor a pöcköt a végén elfordítják, a forgó kerék megpördül, majd eldől. A forgó oldalai négyzet alakúak, és mindegyik oldalukra egy betű van írva. A gyerekek mindegyike kitalálja, melyik betűre esik a forgó, az nyer, aki a játék során a legtöbbször helyesen tippel. Valójában ez a játék nagyon régi, a jelenlegi formájában ismert verzióját már a 16. század óta ismertik az askenázi országokban. A következő betűk vannak rajta:
נ = נס (nesz) = csoda
ג = גדול (gadol) = nagy
ה = היה (haja) = volt
פ = פה (po) = itt
Fontos kiegészítés, hogy a diaszpórában, az Izraelen kívül élő zsidóknál az utolsó betű helyett másik betű áll: (Sám) = ott - ש = שם
Ennek értelme, hogy míg Izraelben “itt” volt a csoda, addig a külföldi zsidók számára “ott”, vagyis Izraelben volt a csoda. Más játékszabályok és szokások szerint a betűknek van számbeli értéke, így a pörgetéskor, aki a legtöbb pontot gyűjti össze, az nyer.
Boldog Hanukkát, boldog karácsonyt!
(Hetek)
25 éve együtt - A Hetek jubileumi előfizetői akciójában a fődíj egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.