Ez egy PR cikk

Kimondottan nehéz a helyzet, ha az első lépéseknél akadályokba ütközünk: például, amikor már a számok elsajátítása is nagy falat. Ebben az esetben se adjuk fel, inkább tudatosítsuk, hogy nagyobb energiával kell kezdenünk a tanulást. Nézzünk, három olyan nyelvet, amelyek esetén szükség lehet erre.

Három nyelv, amelyben bonyolult lehet a számolás

Amikor nyelvtanulásba kezdünk, talán arra számítunk, hogy a számok tanulása lesz a legkevésbé nehéz feladat. Akadnak azonban olyan nyelvek, ahol teljesen más logikára épül a számok megnevezése, mint amelyhez hozzászoktunk akár magyarul, akár más világnyelvek esetében.

A francia nyelv

A francia nyelvben 1-16-ig bizony le kell ülni és megtanulni a számokat, hiszen nem létezik az a fajta tízes bontás, mint például a magyarban – azaz, hogy a tizen- előtag után csak cserélnünk kell 1 és 9 között a második tagot. 17 és 19 között már érvényesül ez a szabály (dix-sept, dix-huit, dix-neuf), azonban fellélegezni még mindig nem tudunk. 

A francia számok között ugyanis a további tízesek elnevezése kissé kacifántos logikával alakul, legalábbis a számunkra megszokott rendszerhez képest. Hatvantól felfelé már nem kész számneveket kell megtanulnunk, hanem olyan formán gondolkodnunk, minthogy a hetven az a „hatvan-tíz” (soixante-dix), vagy a nyolcvan a négyszer húsz (quatre-vingt-dix), azaz szó szerint négy-húsz-tíz. A kilencven azonban nem háromszor harminc, hanem négyszer húsz meg tíz. Vajon ők miért látják egységben mégis ezt a furcsa megfogalmazást? Az ok nem más, minthogy a francia számolás a gallok által használt húszas rendszer alapjait őrzi: tehát a tízeseket a húsz viszonylatában igyekeznek kifejezni minden esetben. 

A tradicionális wales-i nyelv

A hagyományos wales-i nyelvben szintén a vigezimális rendszert alkalmazzák – azaz a húszas számrendszeren alapuló fogalmakra épül. Ennek a rendszernek az eredete egyébként valószínűleg abból ered, hogy a tíz ujj a kézen, illetve a lábon összesen húszat tesz ki, és az emberi testet tekinti alapvetésnek a mennyiségek meghatározásában. 

A wales-i számrendszer további érdekessége, hogy egyes számneveknek, mint például a 2, 3, 4 van nőnemű és hímnemű alakjuk is. A tízeseik pedig nem külön megnevezésekből épülnek tehát fel, hanem a franciához hasonlóan a húszhoz való viszonyításokból. Például a tíz a deg, a húsz az ugain, míg a harmincat a deg ar ugain kifejezéssel írják le, amelynek szó szerinti jelentése körülbelül a „tíz a húszon” lehet. A negyven két húszast jelent, azaz deugainként utalnak rá, míg a hatvan ehhez hasonlóan trigain, azaz három darab húszas.

A dán nyelv

A fentiek ismeretében talán nem meglepő, hogy a dán nyelv szintén a húszas rendszer miatt tartalmaz furcsaságokat. Bár tanulása talán annyival könnyebb, hogy 12-től kezdve visszautal az 1-9 között használt alakokra, illetve 20 felett egységes szabályt alkalmaz a kéttagú számoknál: az utótag előtt kell beszúrni az 1-9 számneveket. A tízeseket azonban ők is igyekeznek a húsz szorzataként definiálni: bár a teljes értelmet már nehéz visszafejteni, hiszen az ezt kifejező archaikus formákat a nyelv lerövidítette az évszázadok során. 

Így például a hatvan, amely eredetileg „tre sinde tyve” (háromszor húsz) lehetett, már tres maradt, amely a sinde (-szor, -ször) nyomát még tartalmazza, de magáét a húszas számét már nem.  A hússzal nem osztható tízeseknél a halv, azaz fél szócska utal az eredeti formára, amelyből alakult a megnevezés: például az 50 esetében, amely szó szerint (3-0,5) -szor 20 lehetett. A halvtreds ugyanis azt fejezi ki, hogy a felet (halv) kivonják a 3-ből (tred) és azt szorozzák hússzal (itt az -s hang szintén a sinde tagra utal, míg a 20 egyszerűen lekopott a képlet végéről).

Lássuk a szépséget a nehézségben!

Bár lehet, hogy a nyelvtanulás során nem a számok tanulásától várjuk a nehézséget, és ezért megriaszt minket, ha például szembesülünk a francia számok elnevezésével. De semmiképpen se keseredjünk el az első korai kihívásnál! Egy nyelv elsajátítása ugyanis nemcsak szavak és mondatok megtanulásából áll, hanem ezzel együtt egy eltérő kultúra, illetve az élethez való hozzáállás egy másik nézőpontjának megismerése is. Ezért ne nehézségéként tekintsük ezekre az elemekre, hanem tudatosítsuk, hogy a hasonlóan eltérő gondolkodásmód megértése és későbbi alkalmazása újabb kapukat nyit a saját szemléletünkben. Ez a képesség pedig kifejezetten előnyt jelent majd, ha a nyelvtanulásban egyre magasabb szintre jutunk.

(Fizetett PR cikk)