Megjelent a világhírű amerikai influencer, Ben Shapiro műve magyar nyelven! Cikkünk a könyvről ide, további részletek és a megrendelés pedig ide kattintva érhető el.

Az egyetem közleménye szerint az esetek 88 százalékában pozitív eredményt adott a Roche cég SARS-CoV-2 vírus S protein RBD doménnal – vagyis a vírus terjedéséért felelős fehérjével – szembeni antitestek kimutatására szolgáló tesztje azoknál, akik egy korábbi antitestvizsgálat negatív eredményével érkeztek az egyetemre. 

Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az milyen százalékban tudja megakadályozni a beoltott személy megbetegedését, esetleges súlyos szövődményeit.

Az eredmény nemcsak az oltóanyagoktól függ, hanem például az életkortól, krónikus alapbetegségektől, az oltás beadásának módjától, a beadás óta eltelt időtől, illetve a korábban történt fertőzéstől is.

A WHO akkor tart hatásosnak egy vakcinát, ha a klinikai vizsgálatok különböző fázisaiban bebizonyosodik, hogy az minimum 50-60%-os hatékonysággal működik.

A gyártók adatai szerint ennek a kritériumnak mindegyik, hazánkban alkalmazott, koronavírus elleni készítmény megfelel.

A közleményből kiderül, hogy a kétdózísú vakcinákkal végzett klinikai vizsgálatok során, a második oltás után a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során a  COVID-19 esetében:

a Pfizer/BioNTech vakcinája 95 százalékos,

a Moderna vakcinája 94,5 százalékos,

az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82 százalékos,

a Szputnyik V vakcina 97,6 százalékos,

a Sinopharm oltás pedig átlagosan 79,4 százalékos hatásossággal rendelkezik.

Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két-három hétben alakul ki. Ezek az adatok az újabb mutánsok esetében egyelőre nem ismertek.

Bár számos egészségszakmai szervezet, a többi között az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA), vagy az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szakmai állásfoglalása

egyértelműen nem javasolja a koronavírus ellenes oltások után ellenanyag szint méréssel vizsgálni a védettséget és erre vonatkozó következtetéseket levonni,

mégis tény, hogy sokan elvégeztetik a vizsgálatot és a laboratóriumok – a legváltozatosabb teszteket alkalmazva – kiszolgálják az igényeket. Ez a folyamat felgyorsult az otthon elvégezhető tesztek piaci megjelenésével, megjegyezve, hogy

a tesztek érzékenysége és pontossága különböző .
 

 A Semmelweis Egyetem szerint az eltérő érzékenységű ellenanyag tesztek bizonytalanságérzést okozhatnak, ezért tartották fontosnak, hogy egy egységes eljárással és egymással összehasonlítható eredményekkel is megvizsgálják a kérdést.

Összesen 1195 vérvételt végzett el a vizsgálat során, olyan személyeknél, akiknek volt megelőző negatív teszteredménye.

A vizsgálat eredménye, hogy a korábban negatívnak mért személyek 88%-a az egyetem mérésében pozitívnak mutatkozott, azaz van kimutatható és elegendő szintű vírus ellenes ellenanyaga.

 Az eddigi mérések számait az alábbiakban foglaljuk össze:

A Semmelweis Egyetem orvosszakmai véleménye ugyanakkor továbbra is az, hogy

az egyes vakcinák hatásosságának mértéke csak az oltást követően fellépő fertőzések, megbetegedések, kórházi felvételek és halélesetek számának alakulása alapján határozható meg.

Az Egyetem COVID-19 elleni oltásban részesült személyeken végzett ellenanyag-vizsgálatának eredménye védőoltás és életkor szerint:

Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy teljes oltott lakosság esetében egy ezt megelőző vizsgálat minden Magyarországon alkalmazott vakcina esetében 96 százalék feletti pozitivitást mutatott.

Merkely: az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme

Merkely Béla M1 Aktuális csatornán kijelentette: nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) sem ajánlja ezt a módszert.

A szakember szerint az oltások lényege a klinikai hatékonyság, az, hogy milyen mértékben képesek a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől megvédeni.

Ebben minden Magyarországon alkalmazott vakcina jó eredményt mutat

- jelentette ki.

A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni.

Merkely Béla a járvány negyedik hullámáról szólva kiemelte:

elsősorban az a mintegy 3 millió ember veszélyeztetett, aki még az első adag vakcinával sem oltatta be magát.

Ők viszonylag sokan vannak még 60 éves kor felett is - tette hozzá.

Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus - például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő - vagy immunszupresszív kezelésben részesülő - betegeknél lehet fontos,

de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki.

Hangsúlyozta: a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik.

A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti - tette hozzá.
 

(Semmelweis Egyetem/MTI/Hetek)