Hszi Csin-ping kínai elnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videós találkozón jelentette be az egyezmény létrejöttét két nappal az újév előtt.

Most a soron következő feladat mindkét fél számára az, hogy a lehető leghamarabb teljesítsék a megállapodás szövegének felülvizsgálatát, a fordítását és az ezzel kapcsolatos további technikai feladatokat. A megállapodás azután lép hatályba, hogy a felek elvégzik jogi eljárásaikat.

Hét éven át tartó, 35 tárgyalási forduló után született meg az egyezmény. 

Hangsúlyozva, hogy Kína elkötelezettsége egy új fejlesztési paradigma elősegítése iránt több piaci lehetőséget és együttműködési potenciált biztosít az EU-nak és a világnak, Hszi felszólította az EU-t, hogy tartsa fenn a szabadkereskedelmet és a többoldalúságot, és teremtsen nyílt, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes üzleti környezetet a kínai befektetők számára.

Li Yongsha, a kínai kereskedelmi minisztérium szerződés- és jogügyi osztályának munkatársa úgy nyilatkozott, hogy a megállapodásban sokkal több terület szerepel, mint a konvencionális kétoldalú befektetési megállapodásokban, a tárgyalások eredményei a piacra jutási elkötelezettségben, a tisztességes versenyszabályokban, a fenntartható fejlesztésben, valamint a vitarendezésben is tükröződnek.

Bernard Dewit, a belga–kínai gazdasági és kereskedelmi bizottság elnöke a China Media Groupnak adott interjújában optimistán nyilatkozott a megállapodás aláírásával kapcsoaltban. Mint mondta: „Nagyon pozitív jelzést adna az üzleti közösség számára. Szerintem sok ágazat profitálhat belőle – az ipari szektor, a csúcstechnológiai szektor, akár a mezőgazdasági szektor is. A gyógyszeripart is érinti: a COVID-19 járvány elleni küzdelemben most tudjuk, hogy jó lenne összefogni ebben a harcban más felekkel, ami jót tenne az amúgy is nagyon fontos (kínai–európai) kapcsolataink javításának.”

Bár a megállapodás teljes szövegét nem hozták nyilvánosságra, az elhúzódó tárgyalások azt jelzik, hogy magas szintű beruházási megállapodásról van szó. A világ is várakozással tekint arra, hogy Kína mennyire nyitja meg pénzügyi, energetikai, kommunikációs iparát, illetve az elektromos és újenergiás járműiparát. „A megállapodás elősegíti, hogy több munkahelyet teremtsenek Európában” – mondta Jörg Wuttke, az Európai Unió Kínában működő kereskedelmi kamarájának elnöke egy német médiának adott interjújában. 2020. októberben az EU tagországaiban a munkanélküliség 7,6 százalékosa emelkedett, a 2020-as gazdasági kilátások pedig 7,4 százalékra mérséklődnek. 

Az EU statisztikai adatai szerint 2020 első három negyedévében a Kína és az EU közötti kereskedelem 425,5 milliárd eurós volt, ami 2,9%-os növekedést jelent. Kína ezzel az EU egyetlen kereskedelmi partnere volt, amellyel a nehéz évben nőtt kereskedelme. Kína európai importja is rekordot ért el, a nyilvánosságra hozott adatok szerint az Európából érkező novemberi import volumene meghaladta a 26,2 milliárd amerikai dollárt, ami 24%-kal magasabb 2019 átlagos havi import volumenénél. 

„Úgy gondolom, hogy a kínai vállalatok előnyei az erős innovációban és a finanszírozási képességekben rejlenek, ugyanakkor fejlett ellátási láncokkal és értékláncokkal, valamint erős hazai és globális piaci hálózattal rendelkeznek. Mivel Kína előmozdítja a magas minőségű fejlesztést, a nyitott gazdaságot és az új fejlődési mintát, ezek az előnyök az európai piacnak a kilátásával kombinálva biztosan több beruházást fognak generálni, ami nagymértékben hozzájárul az együtt 1,9 milliárd népességű két óriási gazdaság növekedéséhez” – mondta Zhou Lihong, a Kína EU-ban működő kereskdelmi kamarájának elnöke.

Összeállította: Ma Xiaolu

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)