A Hetek ünnepi előfizetői akciójában a nyomtatott és online hetilap csomagra előfizetők között több mint 80 értékes nyereményt sorsolunk ki. A fődíj egy Dacia Sandero személyautó. Minden az akció keretében előfizető olvasónk hetekes maszkot kap ajándékba. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
A demokraták mélyítették el a válságot, amely veszélyezteti Amerika jövőjét, mint alkotmányos demokráciáét, amikor nem fogadták el a választási eredményt a 2016-os választás után, és a média okozta azzal, hogy feladták az újságírást a politikai aktivizmusért cserébe
- írja cikkében az izraeli elemző.
A 2020-as választások talán legemblematikusabb képei a választás napja előtt készültek. A fotók azt ábrázolják, ahogy a nagy üzlettulajdonosok országszerte a nagyvárosokban bedeszkázzák ablakaikat, hogy védjék javaikat azoktól a zavargásoktól, amelyek a szavazás lezárulását követhetik.
Glick úgy véli, a média hozzáállása ezekhez a képsorokhoz felér egy diagnózissal. Az üzlettulajdonosok várakozása az erőszakhullámra kevés visszhangot kapott. Ha meg is említették ezeket, csak szűkszavúan fogalmaztak, akár egy időjárásjelentésben: „A holnapi nap többnyire felhős idő várható, éjfél körül erőszakos zavargásokat jeleztek előre a városközpontokban, este tízkor pedig felhőszakadást az északkeleti külvárosokban.”
Az újságok és televíziók nem kérdezték arról a bolttulajdonosokat, kiktől féltik üzleteiket.
"De hát nem is volt rá szükség, hogy megkérdezzék. Mindenki tudta, kik voltak a rendbontók. Bár a média és a demokraták már négy éve bizonygatják, hogy a Trump-támogatók erőszakos, veszélyes, rasszista és náci emberek, a zavargók nem Trump kampányjeleit rakták ki a boltok bejáratára sem Kenoshában, sem Los Angeslesben. Ők a fosztogatókat támogató jeleket véstek fel. És köszöntötték a BLM-mozgalmat, az Antifát és szövetségeseiket, a demokrata szavazókat." - írja.
Hozzáteszi, a Philadelphiában, Maricopa megyében és Detroitban a szavazószámláló központokon kívül gyülekező Trump-támogatók nem terveztek tüntetni a szavazás után.
A konzervatív aktivisták csak azután kezdtek el tüntetéseket szervezni, hogy a Bidenre leadott szavazatok száma „varázsütésre” megnőttek.
Ezzel szemben Biden támogatói a BLM-mozgalomban és szövetségeseik már egy héttel a választás napja előtt előre részletes instrukciókat posztoltak követőiknek arról, hol gyülekezzenek és tüntessenek. Amikor kedden késő éjjel kitörtek a tervezett zavargások Washingtonban, New Yorkban, Portlandben és Los Angelesben, nem imához térdeltek le.
A New York Post szerint az egyik „tüntetőt” szerdán letartóztatták Portlandben, miután kézigránátokat és megtöltött A-15-ös lőfegyvert hordott magánál. New Yorkban is olyan „tüntetőket” tartóztattak le, akik katonai célokra készült petárdákat, sokkolókat, késeket és kalapácsokat hordtak maguknál.
Beszámolók szerint BLM-tüntetők öt Trump támogatót késeltek meg Washingtonban a Fehér Ház közelében szerda reggel.
A politikai erőszak, mint például a szavazólapok begyűjtése, a demokraták poszt-demokratikus politikai stratégiájának a jellemzője. És nagyon fontos, hogy emlékezzünk arra, hogyan is bontakozott ki ez a jelenség - fogalmaz Glick.
Emlékeztetett, a 2016-os kampány idején Hillary Clinton és stábja, valamint a média Trumpot és támogatóit illegitim politikai szereplőkként állították be. Clinton rendszeresen „szánalmas, sajnálatra méltó” emberekként hivatkozott rájuk. Mikor Trump megnyerte a versenyt, és a demokraták delegitimizálták Trumpot és követőit, ez ahhoz vezetett, hogy megkérdőjelezték Trump elnökségének, cselekedeteinek és politikájának legitimitását, sőt azt a demokratikus rendszert is, amely felhatalmazza ezeket a „szánalmas” embereket arra, hogy olyan elnököt válasszanak, akit nem támogatnak a demokraták.
Nem ellenzéki politizálást gyakoroltak, hanem puccsot igyekeztek végrehajtani.
Azzal, hogy Clinton delegitimizálta Trumpot és követőit, valójában elutasította az amerikai demokrácia szabályait. Minden olyan demokrata törekvés, amelynek célja az volt, hogy Trumpot elmozdítsák hivatalából és megfosszák a kormányzóképességétől, annak a politikai erőszaknak a része, amelyet egyre nagyobb erővel gyakorolnak és várhatóan folytatnak az elkövetkezendő években is.
A demokraták új poszt-demokratikus irányvonala és totalitáriánus álságossága már megnyilvánult 2017. januárjában, a beiktatás napján is, amikor több millió demokrata önmagát az „Ellenállásnak” nevezve vonult fel tüntetni a hatalom békés átadásával szemben. Nem csak Trump ellen tüntettek, hanem egy számukra illegitim rendszer ellen.
A céljuk ennek a rendszernek - az Egyesült Államok kormányának – megdöntése volt, bármi áron.
Caroline Glick azt is kiemeli, hogy a média tökéletes partnerül szolgált a demokratáknak ahhoz, hogy leváltsák Amerika alkotmányos rendjét egy olyan rendszerre, amely megtagadja az ellenfelitől az ország vezetésének lehetőségét. 2008-ban a média demokraták iránti hagyományos elfogultságát felváltotta a politikai aktivizmus, mikor Barack Obama belépett az elnökválasztási versenybe. A média hibátlan emberként mutatta be Obamát. Belpolitikáját és külpolitikáját egyaránt célravezetőnek, teljesen sikeresnek és jószívűnek kiáltották ki és sosem vették komoly vizsgálat alá. Obama személyes és politikai kudarcait mind kitörölték a történetből.
Obama ellenfeleit korruptaknak, külföldi ügynököknek és kapzsi pénzembereknek állították be - emlékeztet a publicista.
Biden szintén teljesen pozitív médiavisszhangot tudhatott magáénak. A Facebook és a Twitter a vezető lapokkal karöltve cenzúrázta a tartalmakat és nem közöltek olyan tényinformációkat, amelyek bármely módon alááshatták volna Biden támogatását.
Attól a pillanattól kezdve, hogy Trump kitette a lábát a Trump Tower biztonságából, teljesen eltérő bánásmódban részesült.
Ha Obamát messiási figuraként, Bident pedig kedves nagypapaként ábrázolták, Trump maga volt a gonosz megtestesülése.
A média Trump elleni harca nem ismert határokat. A nagy lapok és csatornák mind azon versenyeztek, ki számol be részletesebben a Trump és Oroszország között feltételezett hazug összeesküvésről.
Trump szédületes eredményeinek sorát (itthon és külföldön egyaránt) teljesen figyelmen kívül hagyták vagy kicsinyítették az elmúlt négy év minden egyes napján. Médiaszemélyiségek, szerkesztők, műsorvezetők és újságírók egyaránt világossá tették már Trump megválasztásakor, hogy egyetlen és végső céljuk, hogy eltávolítsák a hatalomból.
Lehetetlen megjósolni mi vár Amerikára a következő hetekben. De nincsenek fényes kilátások.
Ha Trumpot kiáltanák ki győztesként, a demokraták akkor sem fogadnák el a bírói döntés legitimitását. Egyre nagyobb erővel használják a politikai erőszak eszközét.
Biden győzelme sem jelenti azt, hogy a demokraták tovább ülnek majd a babérjaikon. Arra használják majd hatalmukat, hogy érvényre juttassák poszt-demokratikus politikai programjukat. Ahogy már most is ezt teszik.
Ahogy az MSNBC kommentátora, Jason Johnson is mondta szerdán: Biden elnöksége nem jelenthet békét a republikánusok számára.
Johnson arra figyelmeztette Bident, hogy nem mutathat nagylelkűséget ellenfelei felé győzelme esetén, hiszen ő „harcban áll”. „Nem ülhet be a Fehér Házba azzal az elképzeléssel, hogy ezek az emberek (a Trump szavazók) nem az ellenségei. De, ők azok. A demokrácia ellenségei.” – mondta az MSNBC kommentátora.
(Bárány Abigél)
Gera Zoltán a Heteknek: Nem a legkönnyebb utat választottam, de a helyemen vagyo...
Interjú a futballmezt edzői öltönyre cserélő legendával »
Ezekre az eseményekre évek múlva is emlékezni fogunk
Válogatás az év legjelentősebb eseményeiből »
Így lehet megbékélés zsidók és arabok között
Interjú Shilo Ben Hod izraeli messiáshívő dicséretvezetővel »
