"Ezért mi önmagától értetődőként tekintünk arra is, hogy Izraelnek igenis joga van megvédenie saját magát.

Izrael mellett a lehető leghatározottabban kell kiállnia az Európai Uniónak, hiszen Izraelt terrortámadás érte"

- szögezte le.

"Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében is, hogy az eszkalációt elkerüljük. Ha nem sikerül elkerülni az eszkalációt, akkor a közel-keleti konfliktus kiterjedése olyan helyzetet állíthat elő, amely hosszú évekre vagy akár évtizedekre is megmérgezheti a Közel-Kelet és a tágabb térség életét" - tette hozzá.

"Ami a legfontosabb az Izraelben zajló konfliktus tekintetében, hogy sikerüljön elkerülni azt, hogy ez a konfliktus országok, államok, hadseregek közötti formális háborúvá terebélyesedjen. Reméljük, hogy a nemzetközi közösség minden tagja elég felelősségteljes magatartást fog tanúsítani" - fogalmazott.

Egyetértenek a tagállamok?

A magyar külügyminiszter kijelentésének némiképp ellentmond Joesp Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, aki Luxembourgban azt nyilatkozta, hogy egy sor kérdésben teljes az egyetértés a tagllamok között. Ezek között szerepel például, hogy humanitárius szünetet kell életbe léptetni Gázában, valamint Izraelnek nincs joga elvágni a villany-, és vízellátást, valamint az is, hogy továbbra is fenn kell tartani a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatást és üzemanyagellátást. 

Szijjártó Péter külügyminiszter viszont ezzel kapcsolatban támogatásáról biztosította Várhelyi Olivért, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosát az őt ért támadásokkal szemben. "Azt gondoljuk, hogy teljesen normális és elvárható lépés ebben a helyzetben, hogy

mindazon európai uniós források folyósítását ellenőrzik, amelyek esetében esély van arra, hogy terrorszervezetek kezébe kerüljenek"

- jelentette ki.

A humanitárius szállítmányok ügyében főként az osztrák kancellár és a cseh vezető volt szkepitkus, ők attól tartanak, hogy a segélyek szinte biztosan a Hamasz kezébe jutnak majd. Velük szemben Luxembourg, Írország és Szlovénia miniszterei viszont azonnali lépést követeltek.

(MTI/Hetek/Euronews)