A Makronóm Intézet friss elemzéséből az is kiderül, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások pedig felfelé hajtották az árakat.

A gazdaságpolitikai kutatóintézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Idén júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra hatással van az energiaköltségek további várható emelkedése is, amely veszélyezteti a műtrágya termelését is. Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők közé tartoznak az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépések. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, ezért egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A covid, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint tavaly 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám.

A szervezet előrejelzése szerint az ukrajnai háború miatt idén 13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval fog nőni az éhező emberek száma, és meghaladhatja a számuk a 800 milliót. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

(MTI / Hetek)