Eddig a 269-269 elektori megoszlás inkább csak matematikai lehetőségként merült fel, most azonban ebben a rendkívüli választási évben ez is megvalósulhat. Az alábbi térképen mutatjuk, hogyan:
Mivel már csak 6 olyan állam van, amelyet nem döntöttek el (most a wisconsini újraszámlálással ne foglalkozzunk). Ezek közül ha Biden megnyeri Georgiát, Trump pedig az összes többit (Pennsylvania, Észak-Karolina, Nevada, Arizona, Alaszka), akkor itt a soha nem látott helyzet: döntetlen az Elektori Testületben.
És itt kezdődik a politikai krimi.
Az egyes államoknak december 12-éig kell kijelölniük az elektoraikat, amihez természetesen szükséges, hogy rendelkezésre álljon a hivatalos végeredmény. Az elektorok ezután leadják írásban a szavazataikat, amelyeket elküldenek Washingtonba a kongresszusba. Itt január 6-án számolják meg az elektori szavazatokat.
Ha valamelyik elektor megváltoztatja a döntését, és átszavaz a másik jelöltre. Ilyen „hűtlen elektorra” volt már példa, legutóbb 1968-ban, de akkor nem volt szoros az eredmény. Jogilag nem lehet mit tenni ilyen esetben, az elektorok szavazata dönt az alkotmány szerint, de az így megválasztott elnök demokratikus legitimitása nagyon kétséges lesz, példátlan válságot – és vélhetően súlyos zavargásokat – eredményezne egy helyzet.
Ha minden elektor a mandátumának megfelelően szavaz, és akkor marad a döntetlen. Ebben az esetben a szenátus választja meg az új alelnököt (sima republikánus többség, így Mike Pence helye biztosnak tűnik), a képviselőház pedig az elnököt. Látszólag ez a demokrata jelöltnek kedvez, hiszen övék a többség, de ez egy speciális szavazás: a képviselők államonként szavaznak, minden delegációnak egy szavazata van. Ebben viszont a republikánusok állnak jobban, így Donald Trumpnak sem kell csomagolni, 2021. január 20-án délben őt iktatják be újra elnöknek.
További izgalmas forgatókönyvek és amerikai szakértők – köztük Michael L. Brown – nyilatkozatai a választásoktól a Hetek pénteken megjelenő legfrissebb számában.