Gyöngyösi Márton saját elmondása szerint tévedett, ugyanis korábban attól tartott, hogy a Jobbik számára az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha a párt környezetében „felszaporodott ügyeskedők közreműködésével beindul a párt még mindig jelentős erőforrásainak felélése és elherdálása, vagy beapportálása egy újabb elvtelen pártközi megállapodásba politikai túlélésért – értsd a megélhetési politikusaink pozíciójának biztosításáért – cserébe”.

Ehelyett a legnagyobb veszélynek az egykori pártelnök szerint inkább az bizonyult, hogy a párt elnöksége „a közel egy évtizede képviselt néppárti, konzervatív politika útjáról letérve” visszatért az általa réginek nevezett Jobbik irányvonalához, és „az immár szélsőjobbra kitolódott rezsim” (ez a Fidesz-kormány lenne) szatellitjévé vált.

Gyöngyösi példákkal is igyekezett alátámasztani az Adorján Béla-féle új Jobbik-vezetés irányával kapcsolatos meglátásait. Felidézte többek között, hogy a Jobbik-Konzervatívok nevet visszaváltoztatták a korábban használt Jobbik Magyarországért Mozgalomra, a párt bizonyos tagjai hungarizmusról beszélnek, átveszik a kormány által képviselt álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban (ami szerinte orosz propaganda) és múltba révedő stílusban emlegetik fel a trianoni sérelmeket.

Álláspontja szerint a Jobbik felismerte, hogy újjá kell élesztenie a kereszténydemokrata hagyományokat, és európai, polgári Magyarországot kell képviselniük. Posztjában arról is beszélt, 2022-es elnökké választásával ez a munka újult meg, aminek eredményeként a Jobbik bevonzotta a holdudvarába a kereszténydemokrata, konzervatív értelmiséget.

Gyöngyösi Márton 2006-ban csatlakozott a Jobbikhoz, az országos ismertséget pedig azok a botrányos mondatok hozták meg számára, amikor 2012-ben a parlamentben arról beszélt, listázni kellene, hogy

„az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

Később szerencsétlen elszólásnak nevezte mondatait, és az elmúlt évtizedben végigkísérte pártja ideológiai és politikai odisszeájának minden állomását, európai parlamenti képviselő is volt. A 2022-es csúfos országgyűlési vereség után a párt elnöke lett, ám a Jobbik 2024-ben sem tudott túllépni a korábbi vereségen: az EP-választásokon 0,99 százalékot (mindössze 45 ezer szavazatot) ért el.