Kissinger korábbi, davosi nyilatkozatában felhívta a figyelmet a háború céljaival való szembenézés szükségességére, mielőtt a katonai konfliktus olyan fordulatot venne, hogy politikailag kezelhetetlenné válik. A külügyi tárca volt vezetője szerint az Oroszország és Ukrajna közötti éles választóvonalnak vissza kell állnia a háború előtti helyzetbe.

Amennyiben Oroszország a jelenlegi helyén marad, akkor Ukrajna 20 százalékát és a Donyec-vidék nagy részét, a fő mezőgazdasági és ipari területeket, illetve egy Fekete-tenger menti földsávot foglalna el. Ha ott maradna, akkor ez a háború elején elszenvedett kudarca ellenére is győzelemnek számítana, és a NATO szerepe nem lenne olyan meghatározó, mint korábban gondolták”

– mondta Kissinger a háború egyik lehetséges kimeneteléről.

A másik lehetséges végkifejlet az lehet, hogy Ukrajna „megpróbálja kiszorítani Oroszországot azokról a területekről, amiket a háború előtt szerzett meg, beleértve a Krím félszigetet is”.

Végül a harmadik lehetőség – amit Kissinger szerint Zelenszkij már elfogadott –, hogy ha a „szabad nép” meg tudja akadályozni, hogy Oroszország területeket hódítson, és a frontvonal a háború kezdetén lévő helyre térne vissza, akkor a jelenlegi agressziót sikerülne legyőzniük.

Ukrajna a háború előtti állapotának megfelelően újjáépülne, azaz visszatérne a 2014 utáni frontvonalhoz. Újra felfegyverkeznék az országot, mely szorosan kapcsolódna a NATO-hoz, akkor is, ha nem lenne annak a tagja. A fennmaradó kérdéseket tárgyalások során döntenék el.

Ha a háború a harmadik kimenetel szerint érne véget, akkor a volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ez "jelentős eredmény lenne a szövetségesek számára.
A NATO Finnország és Svédország csatlakozásával megerősödne, ami lehetőséget teremtene a balti országok védelmére. Ukrajnának lenne Európában a legnagyobb hagyományos szárazföldi hadereje, amely a NATO-hoz kapcsolódna, vagy annak a tagja lenne".

A közelmúltbeli események után először állna elő az a helyzet, hogy Oroszországnak szembesülnie kell azzal, hogy együtt kell élnie Európával mint entitással, ahelyett, hogy Amerika lenne a legfőbb szereplő Európa nukleáris erővel történő védelmében – tette hozzá Kissinger.

(The Spectator / Hetek)