A kutatás eredményeit összegző, a Wall Street Journalhoz kiszivárgott dokumentumból számos érdeke, de egyben bizarr információt megtudhatunk a közösségi oldal kapcsán. A Facebook "felhasználói jólét"-re specializálódott belső csapata korábban számos észrevételt megfogalmazott ebben a témában, melyek egy részét meg is valósították (pl. elérhetővé tettek olyan plusz funkciókat, amelyek például szünet tartására ösztönzik a felhasználókat). 2019 végén azonban ezt a részleget feloszlatták.

Már dolgoznak a problémán

Dani Levera, a vállalat szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a vállalat az utóbbi hónapokban erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfelelőképpen tudják kezelni ezen felhasználói jóléti aggályokat. Ezek közé tartozik a testképzavar, illetve a mentális egészség kérdésköre.

A szóvivő elmondta, hogy a Facebook nyíltan vállalta azon célkitűzését, hogy foglalkozzanak ezekkel a problémákkal. Kiemelte, hogy a felhasználók közül némelyeknek más technológiákkal, így például a televízióval vagy az okoskészülékekkel is vannak hasonló küzdelmeik.

„Platformjainkon egy elszánt csapat dolgozik azon, hogy jobban megértsék ezeket a problémákat, és biztosítani tudják, hogy az emberek a számukra értelmes módon használják alkalmazásainkat.”

– fogalmazott.

Mit mondanak a kutatási eredmények?

A közösségi médiahasználat káros hatásaival kapcsolatos kutatást évekkel ezelőtt indították el, mellyel az volt a vállalat célja, hogy mérsékelni tudják az ártalmas felhasználói magatartás problémáját. Azt ugyanis egyre növekvő mértékben lehetett észlelni a cég platformjain.

A kutatók beszámolói alapján

a felhasználók egy része nem képes kontrollt gyakorolni afölött, hogy mennyi időt töltenek el a Facebookon.

Ennek eredményeként pedig negatív következményekkel találják szembe magukat az életük bizonyos területein.

Ugyanakkor a kutatást végző csapat azt is írja, hogy a szóban forgó függőség korántsem klinikai szintű, hiszen a Facebook-használat nem érinti olyan módon az emberi agyat, ahogyan mondjuk a szerencsejátékozás vagy a különféle szerfüggőségek.

Úgy fogalmaz egy helyen a dokumentum, hogy „néhány ember számára az olyan tevékenységek, mint a vásárlás, a szex, illetve a Facebook-használat, problémákat okozhatnak, amennyiben azok ismétlődőek és túlzottak”. Ilyen probléma például a produktivitás elvesztése, amikor az egyének elmulasztják teljesíteni a különböző teendőiket az életükben (annak érdekében, hogy minél gyakrabban nézhessenek rá az alkalmazásra).

De az alvásidő radikális lecsökkenése is idetartozik.

A személyes kapcsolatok leértékelődése egy további negatív következmény: sokszor az online kapcsolattartás lép a személyes kontaktus helyére.

Egyes esetekben pedig a szülői feladatok látják kárát a túlzásba vitt Facebook-használatnak.

Több szülő a gyerekekkel való törődés helyett inkább a Facebookra figyel, áll a dokumentumban.

Több száz millió embert érintő probléma

A kutatási eredmények tükrében az ilyen jellegű problémák a felhasználók mintegy 12,5 százalékát érintik. Ez tehát azt jelenti, hogy 360 millió ember mindennapi életét befolyásolja negatív irányba a felelőtlen facebookozás. Az is kiderült a tanulmányból, hogy a kényszeres facebookozók többsége más platformokat is használnak egyidejűleg, ami tovább fokozhatja ezeket a problémákat.

A kutatást lefolytató szakértők ugyanakkor azt írták, hogy a tanulmány nem állapította meg az egyértelmű ok-okozati kapcsolatot a Facebook-használat és az említett magánéleti problémák között. Mint mondták, további tanulmányokra lenne szükség ennek megállapítására.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy korábbi Facebook-alkalmazott azzal vádolta meg a vállalatot, hogy a közjó szolgálata helyett saját érdekeit helyezte előtérbe a vállalat: a társadalmi feszültségek mérséklése, illetve a fiatalok egészsége mind háttérbe lettek szorítva a többlet profit reményében.

A Facebook a közelmúltban új nevet kapott: Meta. Mark Zuckerberg szerint a jövő a „metaverzum” kiépítéséről fog szólni, ezért választották ezt. A fogalom azonban nem új, egy amerikai sci-fi-szerző már a tömeges internet előtti korban megfogalmazta sötét látomását erről a jövőről. A témáról bővebben is olvashat a Hetek legújabb számában.

(Wall Street Journal)