A kísérletben 76 súlyos állapotban levő koronavírus-fertőzött személyeket vizsgáltak, akik mindannyian tüdőgyulladásban is szenvedtek. Közülük ötven embert kezeltek a D-vitamin aktív metabolitjával, a calcifediollal (más néven calcidiol), míg a kontrollcsoportban 26 személy vett részt.

A kísérletben részt vevők kora 43-63 év között volt, és korra, nemre, alapbetegségekre tekintettel egyformán szerepeltek mindkét csoportokban. Krónikus és immunbetegségben szenvedők, illetve immunkezelés alatt álló személyek is egyaránt voltak mindkét csoportban, azzal a kivétellel, hogy a D-vitamin-kezelésben részt vevők között a magas vérnyomásban szenvedők aránya több mint kétszer olyan magas volt.

A kísérletben minden betegeket – a legújabb protokoll szerint már nem javasolt – hidroxi-klorokinnal, valamint azitromicinnel, illetve szükség esetén antibiotikummal kezeltek.

A magas dózisú D-vitaminnal kezelt csoport tagjai közül azonban csupán egyetlen személy (2%) szorult intenzív ellátásra, míg a kontrollcsoportban 50% volt ez az arány! A kontrollcsoportban sajnos két személy meghalt, míg a D-vitaminnal kezelt csoportban senki sem.

A D-vitamin megelőzésben betöltött jótékony szerepéről eddig is beszámoltak Norvégiától Amerikáig számtalan klinika orvosai, a súlyos állapotú koronavírus-fertőzöttek kezelésében azonban eddig nem igazolták a hatását.

A publikáció után felmerül a D-vitamin kevésbé ismert és használt formájának, a calcifediolnak a terápiás alkalmazása, amely nemcsak a légúti betegségek megelőzésében, hanem azok gyógyításában is aktív szerepet kaphat.

(ScienceDirect/Hetek)