A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!
Öt évvel ezelőtt, 2017 júniusában Kövér László azt mondta a Heteknek, hogy „ma Magyarország számára még több előnye van az uniós tagságnak, mint hátránya, de ez nem biztos, hogy így lesz öt vagy tíz év múlva”. A hetilap friss interjújában ezzel a kijelentésével szembesítették az Országgyűlés elnökét, és azt kérdezték Kövér Lászlótól, hogy öt év elteltével hogyan látja ezt a kérdést.
„Még mindig több előnye van Magyarország számára az uniós tagságnak, mint hátránya, de az arányok jelentősen romlottak”
– válaszolta erre a kérdésre Kövér László, aki szerint az előnyök közé tartozik, hogy „Magyarország az elmúlt öt évben folytatta a felzárkózást az Európai Unió teljesítményének az átlagához”. „Közben a politikai helyzet viszont jelentősen romlott” – tette hozzá a házelnök, aki beszélt a helyreállítási alap és az uniós költségvetés ügyében Brüsszel és Budapest között folyó vitáról is.
„Brutális erőpolitika zajlik Magyarországgal szemben, rögeszméket, ideológiai dogmákat akarnak ránk kényszeríteni, aminek – ha nem állnánk ellen –, nagyon súlyos társadalmi következményei lennének”
– fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Szerinte ami az uniós pénzekkel zajlik, „az olyan nyílt önkény, hogy csak útonállásnak tudom nevezni”.
„Szerintem minimum 50 százalék esély van arra, hogy legalább a lengyel választásokig a Magyarországnak járó pénzeket is vissza fogják tartani”
– vélekedett Kövér László, aki szerint „az egyszerű európai választópolgár ebből annyit érzékel, hogy állandó probléma van a lengyel és a magyar kormánnyal”. „Konkrétan uszítás zajlik a jobboldali európai kormányok ellen az európai közvéleményben” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ha úgy látja, hogy az Ursula von der Leyen Bizottság ennyire önkényesen lép föl, akkor nem volt-e hiba, hogy a magyar kormány 2019-ben segédkezett a von der Leyent hatalomra juttató alku létrejöttében, Kövér László azt válaszolta:
„szomorú, de a többi lehetőség még rosszabb volt”.
Az interjúban elhangzott kérdésre, amely szerint nem abszurd-e, hogy a magyar tanárok fizetésemelése a Brüsszel és a magyar kormány közötti az alkunak a függvénye lett, Kövér László azt válaszolta, hogy a tanári fizetésemelés nem függvénye a megállapodásnak.
„A tanárok bérét ma is emeljük, és a jövőben is emelni fogjuk. Ha megkapjuk Brüsszeltől a pénzünket, akkor gyorsabban, ha nem, akkor lassabban.”
Arra a felvetésre, hogy egy olyan politikusnak, akinek fontos a nemzeti szuverenitás, a fentiek tükrében az ukránokat kellene támogatnia a birodalomépítő oroszokkal szemben, Kövér László azt válaszolta: „Óvatosan kell válaszolnom a kérdésére, de mi van akkor, ha a birodalomépítési politika valójában nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna újabb reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak? Ennek legalább akkora relevanciája van, ki-ki döntse el, hogy melyik olvasat szimpatikusabb neki.”
„A háborút Oroszország indította, ezzel együtt Oroszországnak vannak legitim biztonsági igényei, amelyeket figyelmen kívül hagyni – miközben Oroszország a legerősebb nukleáris hatalom az Egyesült Államok mellett – óriási hiba”
– tette hozzá Kövér László.
A teljes interjú a Hetek pénteken megjelenő számában olvasható.