A jogász és újságíró Pike az amerikai–mexikói háborúban önkéntesként harcolt, majd az amerikai polgárháború idején a déliekhez csatlakozott. Gyorsan kitűnt szervezőkészségével és azzal is, hogy részben az indiánokból toborzott serege kirívó kegyetlenséggel – a korabeli beszámolók szerint egyenesen terrormódszerekkel – harcolt az északiak ellen. A konföderációs tábornok egyik alapítója volt a Ku-Klux-Klan titkos szervezetének is. A háború után letartóztatták, és hazaárulás vádjával elítélték. Andrew Johnson elnök azonban – aki a történészek szerint Pike-hoz hasonlóan szintén magas fokozatú szabadkőműves-páholytag volt – kegyelemben részesítette a tábornokot.
Albert Pike a háború után, 1870-ben megírta a Morals and Dogma (Erkölcsök és dogma) című könyvet, amelyet a skót rítusú szabadkőművesség „bibliájának” tartanak. Pike, aki az amerikai illuminátus szervezet vezetője is volt, azt állította magáról, hogy személyes napi kapcsolatban áll Luciferrel, akit a legmagasabb istenségnek tartott. A rituális kommunikációt egy karkötő segítette, amelyet Pike állandóan a kezén hordott.
1871-ben európai szövetségesének, Giuseppe Mazzini olasz forradalmárnak írt levelében részletesen leírta azt a látomást, amelyet állítólag Lucifertől kapott. Bár a levél hitelességét nem sikerült egyértelműen bizonyítani, a tartalma ismert. E szerint az emberiség három világháború előtt áll, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 21. század elején megnyíljon az út az „emberiség megvilágosodása előtt”. Az első világháború célja – írta állítólag Pike 1871-ben egy neki tuljdonított levélben – a Romanov-dinasztia hatalmának megdöntése Oroszországban, hogy ebben az országban kipróbálják a hatalom monopolizálásának egy új rendszerét, az ateista kommunizmust.
A tábornok szerint egy ilyen háborúhoz szükség volt a konfliktus kirobbantására a brit és a német birodalom között. A háború után megszilárdult kommunista rendszer aztán felhasználható további kormányok megdöntésére és az illuminátus hegemónia kibővítésére.
A második világháború kirobbantásához a fasizmus és a zsidóság, elsősorban a politikai cionizmus ellentéteit kell kihasználni – fogalmazott, hozzátéve: a konfliktus után a nemzetközi kommunizmust meg kell erősíteni, hogy alkalmas legyen a világ sakkban tartására.
Albert Pike elképzelése szerint a harmadik világháborúra azért kerülne sor, hogy megoldja a politikai cionizmus (Izrael állama) és az iszlám világ közötti konfliktust. Arra számított, hogy a két oldal kölcsönösen kimeríti egymást a háborúban, és ez lehetővé teheti egy új, egységes világrend, az illuminátus eszme globális uralmát. Úgy vélte, hogy az új korszak hajnalán Róma és Jeruzsálem egyaránt elbukik, így a kereszténység és a zsidóság egyaránt igazodási pont nélkül marad, ezért nem lesz más választásuk, mint beilleszkedni az új, „megvilágosodott” világba.
Azt ígérte Mazzininak, hogy a harmadik világháborút követően sor kerül a világtörténelem legnagyobb horderejű ideológiai és politikai változására. Arra számított, hogy lezárul a történelmet addig alakító vallások korszaka, és eljön az egyetemes megvilágosodás.
„A szabadjára engedett nihilisták és ateisták segítségével olyan félelmetes társadalmi kataklizmát provokálunk, amely szörnyűségében meg fogja mutatni a nemzeteknek az abszolút ateizmus, a barbárság és a legvéresebb felfordulás hatékonyságát. A polgárok ekkor mindenütt rákényszerülnek, hogy védelmezzék önmagukat a forradalmárok kisebbsége ellen, és meg fogják semmisíteni a civilizáció lerombolóit. A többség, amelynek istenhívő szelleme ettől kezdve iránytű nélkül marad, kiábrándul a kereszténységből. Ezek a kiábrándult keresztények – vágyódva egy ideálért, de nem tudva, hová forduljanak imádatukkal – el fogják fogadni az igazi fényt a tiszta luciferi doktrína egyetemes megnyilvánulásán keresztül, amely ekkor végre széles körben ismertté válik. Ez a megvilágosodás annak az általános mozgalomnak lesz az eredménye, amely a kereszténység és az ateizmus lerombolását vagy elpusztítását fogja követni, amelyek egyidejűleg lesznek legyőzve és megsemmisítve.”
A tábornok, miután kegyelmet kapott Johnson elnöktől, Washingtonban telepedett le. 1891-ben bekövetkezett halála után a Capitolium közelében a legnagyobb amerikai skót rítusú szabadkőműves páholy hatalmas emlékművet állított a „történelem legnagyobb tanítómesterének” tiszteletére. A House of the Temple (A Templom Háza) elnevezésű ikonikus épület legutóbb a Netflix Messiás című sorozatában is kiemelt helyet kapott.