Oroszország és Irán is megpróbálta befolyásolni a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányt - közölte a valamennyi amerikai hírszerzési szervezetet összefogó amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) kedden.
A 15 oldalas jelentés szerint az orosz kormány - Donald Trump korábbi elnök szövetségesein és kormányán keresztül -
"megtévesztő vagy megalapozatlan állításokkal" próbált meg beavatkozni a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányba az akkori jelölt Joe Biden ellen.
A beszámoló szerint az amerikai hírszerző ügynökségek több - a választókat befolyásolni szándékozó - kísérletet is feltártak, köztük Irán "szerteágazó, burkolt befolyásoló kampányát", amelynek célja
Donald Trump támogatásának aláásása volt.
"Kína a stabilitást kereste az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatában, és egyik választási eredményt sem tartotta elég előnyösnek ahhoz, hogy kockáztasson" - áll a jelentésben.
Az amerikai tisztviselők arról is beszámoltak, hogy Kuba, Venezuela és a libanoni Hezbollah félkatonai szervezet részéről is történtek erőfeszítések a választások befolyásolására, de - úgy fogalmaztak - ezek
"kisebb méretűek voltak, mint Oroszország és Irán kísérletei".
Az úgynevezett Mueller-jelentés állapította meg 2019-ben, hogy Oroszország be akart avatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) korábbi vezetőjét még 2017-ben bízták meg azzal, hogy vizsgálja ki az ügyet. A két évig tartó nyomozás eredménye egy 448 oldalas dokumentum - az úgynevezett Mueller-jelentés - lett, amelyben megállapították, hogy
Donald Trump korábbi elnök kampánycsapatának munkatársai nem működtek együtt az oroszokkal a 2016-os elnökválasztási kampány idején.
"Senkinek sem szabad így beszélnie a vezetőnkről" - írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke szerdán a Telegram-csatornáján arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök az ABC televíziónak adott interjújában, kérdésre válaszolva gyilkosnak minősítette orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az incidenst követően közölte, hogy a moszkvai diplomáciai tárca a kétoldalú kapcsolatok jövőjére vonatkozó konzultációra hazarendelte Anatolij Antonov nagykövetet.
Zaharova a külügyminisztérium honlapján megjelent közleményében rámutatott, hogy az új amerikai vezetés csaknem két hónapja van hivatalban, és közeledik a szimbolikus 100 napos határidő, ami alkalmat ad annak az értékelésére, hogy "mi az, ami sikerül J. Biden csapatának és mi az, ami nem nagyon".
"Biden a kijelentésével megsértette országunk polgárait. Ez a tehetetlenség miatti hisztéria. Putyin az elnökünk, az ellene irányuló támadás az az országunk elleni támadás"
- tette hozzá.
Felidézte, hogy a korábbi amerikai elnökök kritikusan viszonyultak a Szovjetunióhoz és Oroszországhoz, de konstruktívan cselekedtek. Emlékeztetett arra, hogy Roosevelt antikommunizmusa ellenére és annak ellenére, hogy zsarnoknak tartotta Sztálint, hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok építéséhez, Kennedy Hruscsovval közösen találta meg az egyetlen helyes kiutat a karibi válságból, Nixon a leszerelés útjára lépett, az idősebb Bush pedig attól tartott, hagy a szovjet állam széthullása esetén a nukleáris fegyverek elterjednek a világban.
Vologyin véleménye szerint Trump retorikája is megfelelt az államfői szintnek, a szankciók ügyében hozott döntései dacára.
(MTI/Hetek)