„Laborkörülmények között igazoltuk azt, hogy

az orrcsepp az azelasztin-hidroklorid hatóanyaga révén képes lehet a fertőzést, a vírus szaporodását megállítani, sőt azokat a sejteket, amiket kezeltünk vele, meg is védte a vírusfertőzéstől.

Németországban még hátravan a harmadik klinikai tesztfázis, és úgy látszik, hogy emberben is működni fog, tehát ez egy ígéretes szer”

- fogalmazott a Heteknek adott interjúban Kemenesi Gábor.

Korábban lehetett hallani arról is, hogy a Pécsi Tudományegyetem virológusai az osztrákokkal közösen fejlesztenek egy koronavírus elleni vakcinát. Erről a projektről a kutató elmondta, hogy mivel időközben többféle vakcina is elérhetővé vált világszerte, és a óriási a gyártási kapacitás is, ez

a fejlesztés „okafogyottá vált, bár kutatási szempontból továbbra is érdekes”.

Ugyanakkor – tette hozzá – esély nyílhat arra, hogy az mRNS vakcinák gyártása Magyarországon is lehetővé váljon: igyekeznek hazahozni az mRNS-vakcinatechnológia tudástranszferét.

„Ugyanis az mRNS-vakcina gyártásához egy sor különböző kutató elme kell: fehérjebiológus, modellező, virológus és sok más szakértő. Most itthon hozzuk létre ennek a tudományos hálózatát” – mondta Kemenesi Gábor.

A víruskutató a koronavírus-járvány negyedik hulláma kapcsán hangsúlyozta: alapvetően tőlünk függ, hogy ennek milyen lefolyása lesz.

„Még sok az oltatlan ember, ők különösen veszélyeztetettek, megtölthetik a kórházakat, és előállhat megint egy olyan helyzet, amit senki nem szeretne látni”

– jegyezte meg Kemenesi Gábor, hozzátéve, hogy az oltás felvétele mellett a maszkviselés is segíthet a járvány leküzdésében.

Kemenesi Gáborral hosszabb interjút is olvashat a Hetek legfrissebb számában.