Ez egy véleménycikk.

Mivel az én szobámban is ott van Nagy-Magyarország térképe, segítek megértetni Kacer külügyminiszternek a helyzetet: traumán innen és paranoián túl a történelmi Magyarország a hazája a magyar nemzetnek. Mint ahogy a történelem során a szlovákoknak is azok voltak a felvidéki területek.

A jelenlegi határokon kívül született, élt és alkotott a magyar nemzet, magyar irodalom, történelem nem egy jeles alakja, és a magyar állam volt az, amelynek keretein belül bontakozott ki az ő pályájuk, amellyel sokat tettek a magyar kultúra és nemzet felépítéséért. Nem tudja megérteni Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Márai Sándor stb., pályáját az, aki pályájukat csak a mostani Magyarországhoz kötné. Kötné, mert a helyszíneket meg sem találja.

Aki Nagy-Magyarország térképet tesz ki a szobája falára, az nem valami hóbortos hatalmi vágyálmok miatt teszi, hanem mert így fejezi ki megbecsülését a magyar történelem, kultúra és irodalom iránt.

Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a jelenlegi határokon kívül nem kevés létszámú magyarság él, akik amellett, hogy jelenlegi államuknak hűséges állampolgárai (annak ellenére, hogy napi szinten vonják kétségbe jogukat nemcsak a magyarsághoz, hanem az anyanyelvük használatához is), viszont a magyar nemzet részének tekintik magukat. És ebben nem elszakadási törekvések vannak, hanem tisztelet a magyar kultúrának, történelemnek, és a magyar nemzet értékeinek.

Sajnos, például a szlováksággal való együttélésnek legalább 100 éve nem a magyarok részéről vannak akadályai: az erőszakos szlovákosítást, asszimilációs törekvéseket, átnevelő táborokat tekinthetjük a történelem részének, de az, hogy ezeknek a kérdéseknek a tisztázása a mai napig várat magára, ez a szlovák nemzet baja elsősorban. Azért, mert minden paranoia ebből is fakad: a múlttal szembenézés hiányából. És ezért van az, hogy a mai napig konkrét, kézzel fogható magyargyűlölet van a szlovák nemzet egy tekintélyes részében (bízunk abban, hogy ez nem a többség).

Szlovákia az az ország, amelyben a magyarokat megbélyegző Benes-dekrétumokat a mai napig nem helyezték hatályon kívül, a szlovák jogi rendszer részei a mai napig is. A szlovákiai történelmi helyszíneken történelemhamisítás szintjéig tagadják vagy hallgatják el a magyar vonatkozású történelmi tényeket.  A magyarságnak szinte a létezéshez való jogát is kétségbe vonják, sokak szerint nem élnek magyarok Szlovákiában, csak magyar anyanyelvű szlovákok. Ezért a nyelvi jogok megvalósulása terén folyamatos problémák vannak.

Nem egy magyart ismerünk, aki nem mer magyarul megszólalni. Még a szlovákok közt is indult mozgalom a magyar feliratok megjelenítése érdekében Dél-Szlovákiában, mert sokan vannak, akik nem úgy gondolkoznak a nemzetükről, mint akinek más nemzetiségeket kell megfosztani jogaiktól.
És mi ennek az oka manapság is? Egyet tudunk érteni a szlovák külügyminiszterrel: a szlovákok paranoiája. De nem lehet a végtelenségig igazolni ezt a magyarok feltételezett traumáival. Közösen kellene felismernünk azt, hogy mint ahogy általában is így van, a paranoiáknak általában nem sok alapjuk van.

Ezért újra teszünk egy javaslatot: tegyük félre a paranoiákat, traumákat, és ismerjük fel, hogy több közös érdekünk van, és a történelmünknek több közös tanulsága van itt, a Kárpát-medencében, vagy Közép-Európában, mint bárki mással, bárhol máshol széles-e világon.

(Hetek)

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!