Több mint 5000 konténert és több ezer járművet evakuáltak az elmúlt hat hónapban a francia hadsereg bázisáról, amely a 2019-2020-as csúcstevékenység idején több mint 3000 katonának adott otthont. Egy ilyen tábor kiürítése egy kisváros elköltöztetésével egyenértékű. A felszerelés nagy részét ideiglenesen Niameyben (Niger) tárolják, hogy a következő hetekben Cotonou (Benin) vagy Abidjan (Elefántcsontpart) kikötőin keresztül Franciaország vagy más műveleti helyszínek felé szállítsák.

Minden, a térségben zajló eseményeket szemlélő számára világos, hogy a francia hadsereg távozása rendkívül veszélyes biztonsági vákuumot teremt.

„Egyértelmű, hogy a maliak szenvedni fognak”

– panaszolta keserűen egy francia tiszt a Le Point hetilapnak. Sokan attól tartanak, hogy a dzsihádisták felbátorodva, a franciák távozását kihasználva megsokszorozzák támadásaikat. 

Egy al-Kaidához közel álló terrorcsoport július végén egy merész támadás során már a mali erők legnagyobb támaszpontját vette célba Bamako, a főváros kapujában. A támadás, még ha „csak” egy halálos áldozatot is követelt, figyelmeztető jel volt: az iszlamisták nem késlekednek a hatalom szívét célba venni. Augusztus elején pedig legalább 42 mali katonát mészárolt le az Iszlám Állam a Nagy-Szaharában nevű szervezet a Burkina Faso és Niger melletti hármas határvidéken.

Kényszerpályán a francia politika

Franciaország politikai döntést hozott a kivonulás kapcsán, nem volt más választása. Az Assimi Goïta ezredes vezette katonai junta, amely 2020-ban és 2021-ben két egymást követő puccsal került hatalomra, a francia hadseregben találta meg a bűnbakot Mali összes szerencsétlenségéért. 

Az ország erős embere folyamatosan hergelte a lakosságot, szította a franciaellenességet. Bamako azzal vádolta a franciákat, hogy az északi tuareg szeparatisták kezére játszanak. A junta ráadásul úgy döntött, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatait Moszkvával, ezért francia hírszerzési információk szerint

tavaly paktumot kötött a Wagner orosz félkatonai vállalattal, akik korábban már szerepet kaptak Szíriában, Líbiában vagy a Közép-afrikai Köztársaságban. 

Ez a lépés Párizs számára elfogadhatatlan volt: Emmanuel Macron szerint Franciaország nem maradhat közös katonai misszióban olyan szervezetekkel, „amelyek stratégiáját és rejtett céljait nem osztja”. 

Francia lapinformációk szerint a mali kormány havonta mintegy 10 millió dollárt fizet a Wagnernek egy körülbelül ezer fős félkatonai kontingensért. A zsoldosoknak nem érdekük, hogy a konfliktus befejezésén dolgozzanak. Ellenkezőleg: hasznot húznak belőle. Egyetlen céljuk az őket fizető rezsim védelme és a meggazdagodás, többek között a helyi ásványkincsek kifosztásával. „Az elmúlt hónapokban járőreink rendszeresen találkoztak a Wagner embereivel” – mondta egy francia katona a gaói táborban a Le Point hetilapnak.

Információs hadviselés

A Wagner 2021 végén érkezett Maliba, és azzal vádolják őket, hogy a mali hadsereg egységeivel együtt részt vettek a mauritániai határ közelében 2022. március elején 33 polgári személy lemészárlásában. Egy másik öldöklésben legalább 200 ember halt meg március végén Mourában (közép-Mali), egy olyan városban, amely az al-Kaida helyi ágának egyik fellegváraként ismert. A mali háborúban elkövetett állítólagos Wagner-mészárlások listája egyre bővül.

A francia érdekek aláásása érdekében ugyanakkor a Wagner egy olyan videót adott közre, amely állítólag egy „tömegsírt” mutatott, amelyet történet szerint a francia Barkhane-erők hagytak hátra, miután elhagyták a katonai bázisukat. A Wagner-zsoldosok azonban nem tudták, hogy a francia hadsereg egy Reaper drónja lefilmezte őket, amint a helyszín kialakításakor a holttesteket homokba ásták, így a franciák hitelesen cáfolhatták a Wagner-dezinformációt, amelynek célja a 9,5 évig tartó misszió lejáratása volt. 

Megromlott kapcsolat

A maliak és a franciák között már jóideje nincs bizalom. Pedig még a mali hatóságok voltak azok, akik 2013-ban, François Hollande elnöksége idején a francia erők segítségét kérték a dzsihádisták előrenyomulásával szemben. A Bamakóval kötött megállapodás, amelyet a mali fél 2022 májusában felmondott, teljes mozgás- és cselekvési szabadságot biztosított Franciaországnak az országban a terrorizmus elleni küzdelem keretében. 

A francia hadsereg jelentős taktikai sikereket könyvelhetett el a művelet során.

Több mint 2000 dzsihadistával végeztek, gyakran drónok, Mirage 2000 vadászbombázók vagy helikopterek segítségével.

Jelentős eredmény, hogy két helyi al-Kaida vezetőt, (Abdelmalek Droukdel, 2020. június, és Adnane Abou Walid al-Sahraoui, 2021. augusztus) is sikerült likvidálni.

A legnagyobb hadműveleti sikert pedig még a 2013-as bevonuláskor érték el, amikor visszaverték a délre törő dzsihádistákat, és megakadályozták, hogy a főváros, Bamako azok kezére jusson.

A nemzetközi jelenlét és a helyi szövetségek is gyengülnek

Az uniós országok és az Egyesült Királyság különleges erőit a térségben tömörítő úgynevezett Takuba-alakulat a nyár elején szintén beszüntette működését. Ez az európai misszió, amely több mint 15 000 mali katonát képzett ki, felfüggesztette munkáját, mert szintén elítélik Bamakónak a Wagnerrel kötött paktumát. 

A G5 Száhel-csoport, egy közös afrikai erő, amelyet Párizs hívott életre öt ország, Mali, Niger, Csád, Mauritánia és Burkina Faso között, szintén felbomlott, miután Bamako májusban felmondta részvételét. 

Az ENSZ Maliban állomásozó békefenntartó ereje, a Minusma pedig nagyon bizonytalan jövő előtt áll. Az egész biztonsági apparátus, amelyet fokozatosan építettek ki a francia Barkhane haderő körül, gyengülőben van.

Csökkenő francia jelenlét a térségben

Ha Franciaország el is hagyja Malit, a Száhel-övezetben marad. A francia hadsereg továbbra is jelen van Csádban, Nigerben és Burkina Fasóban. Mostantól azonban a jelenlét visszafogott lesz. Maliból levontak bizonyos tanulságokat, a nagy Száhel-terv gondolata a süllyesztőbe került. Most kétoldalú partnerségben működnek együtt eseti alapon a régió országaival, és már szó sincs arról, hogy hódítóként viselkedjenek. Ahogy egy magas rangú francia tiszt a nigeri Niameyben tervezett légi bázison kifejtette:

„Maliban egy kicsit azt csináltuk, amit akartunk. Nem kívánjuk ezt a mintát megismételni.

Itt Niameyben semmit sem teszünk anélkül, hogy a nigériai partnereink ne kérnének rá minket. Ez a szemléletváltás talán azt eredményezi, hogy a Száhel-övezetben a dzsihadisták elleni harcban életét vesztett 59 francia katona nem hiába halt meg. Ez a tétje a Szaharától délre fekvő területeken a francia jelenlét folyamatban lévő átszervezésének."

Jöhetnek az oroszok

Majd tíz évvel a francia beavatkozás után Maliban tehát fordul a kocka. A Der Spiegel című német napilap közölte, hogy hétfőn, ugyanazon a napon, amikor a francia hadsereg utolsó különítménye elhagyta az országot, orosz katonákat láttak a gaói (Mali) repülőtéren. Brit katonai források szintén megerősítették az információt.

A németek szerint pedig két vadászgép is van a gaói támaszponton. „Az L-39 Albatrosokat a múlt héten Oroszország nagy nyilvánosság előtt adta át a mali fegyveres erőknek” – közölte a Bundeswehr. Az orosz zsoldosok – közép-afrikai mintára – a mali hadsereg kiképzőiként működhetnek – írta a Der Spiegel.

Több mint 1500 német katona állomásozik ugyanis a Száhel-övezetben, az ENSZ Minusma missziójának keretében. Párizs kivonulása aggodalomra ad okot Németországban. Ők sem nézik jó szemmel az orosz erők fokozódó jelenlétét, fel is függesztették a békefenntartóik felderítő misszióját, miután a Bamakóban uralkodó junta ismételten megtagadta tőlük a légtérhasználati engedélyt, így nem lehet a tervezett ütemben leváltani a misszióban szolgáló német katonákat.

A Spiegelnek nyilatkozva Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német védelmi bizottság elnöke is figyelmeztetett:

„Oroszország megpróbálja majd betölteni azt a vákuumot, amelyet a nyugati országok a Maliból való kivonulással hagytak létrejönni. Ezért a Minusma keretében való részvételünk minden lépését alaposan át kell gondolnunk.”

(Hetek)