Ahogy arról beszámoltunk, a tüntetések azután kezdődtek Iránban, hogy a 22 éves Mahsa Aminit Teheránban letartóztatta az erkölcsrendészet, mert állítólag nem megfelelően viselte a fejkendőjét, majd rendőrségi letartóztatása során meghalt.

A tüntetésekre először főként az ország kurdok lakta, északnyugati régióban került sor, de mára már sok másik városban is tiltakozások zajlanak. A közösségi oldalakra feltöltött videókon a tüntetők azt skandálják, hogy “Halál a Diktátorra!”, “Takarodjanak a mullahok!” és “Harcolni fogunk, meghalunk, visszavesszük Iránt”.

Footage of protests in Tehran's Ekbatan Town where protesters are heard chanting Death to Dictator.#IranProtests #IranProtests2022 pic.twitter.com/RlqvHbQJJU

— Iran International English (@IranIntl_En) September 24, 2022

Az iráni rezsim úgy igyekszik bizonyítani a támogatottságát, hogy demonstrációkat szervezett, ahova nagy tömegeket vártak, azonban több városban is jelentősen elmaradt a tüntetők létszáma a várttól, és alig jelentek meg a rendezvényeken.

Egy iráni emberi jogi szervezet (IHR) adatai szerint már csaknem 60 tüntető vesztette életét a tiltakozássorozat során, de a hatóságok brutális fellépése miatt elhunytak száma ennél még magasabb lehet, hiszen a családokat gyakran arra kényszerítik, hogy titokban temessék el a demonstrációk során megölt rokonaikat.

Iránban közel egy évtizede nem került sor olyan tömegtüntetésekre, mint most. A Sarif Műszaki Egyetem több professzora sztrájkolni kezdett hétfőn, hogy ezzel fejezze ki támogatását a tüntető diákjai iránt, és az oktatók azt is követelik, hogy az összes fogva tartott hallgatót engedjék szabadon a hatóságok.

Nem fogok addig egy előadást sem megtartani,
amíg a Sarif Egyetem fogva tartott hallgatóit egytől egyig szabadon nem engedik.”

- írta a Twitteren Dr. Ali Sarifi Zaredzsi, akinek a bioinformatika és a mesterséges intelligencia a szakterülete.

Több iráni egyetem hallgatói szintén sztrájkra szólították fel a professzoraikat, miután az iráni kormány a legnagyobb egyetemeken beszüntette az oktatást, hogy ezzel megakadályozza a hallgatók által szervezett tüntetések megtartását. A kormány egyébként iskolákat is bezárt több városban “légszennyezés miatt”.

A külföldön élő irániak szintén az utcákra vonultak, több ezren tüntettek Athénban, Berlinben, Brüsszelben, Isztambulban, Madridnak, Londonban, Párizsban, Milánóban, Hamburgban és az USA több városában is.

A tiltakozók az iráni nagykövetség épületei elé vonultak. Londonban és Párizsban csak a helyi hatóságok közbeavatkozása miatt nem tudta a tömeg elfoglalni a nagykövetségi épületeket.

A londoni tüntetések békésen indultak, majd a nagykövetségnél megjelent egy másik csoport is, mely a rendőrökkel kereste a konfrontációt és össze akart csapni az iráni rezsim ellen demonstrációkkal. A tüntetés során több rendőr megsérült, 12 tüntetőt pedig letartóztattak.

Franciaországban csak könnygázzal sikerült megakadályoznia a helyi hatóságnak, hogy a tüntetők elfoglalják az iráni nagykövetség párizsi épületét.

#BREAKING The French police have used tear gas to disperse Iranian protesters marching towards the Islamic Republic's embassy in Paris, @IranIntl_En's correspondent @niloofarpourebr reports.#IranProtests2022#IranProtests#Mahsa_Amini#MahsaAmini#مهسا_امینی pic.twitter.com/dIrxfHErAF

— Iran International English (@IranIntl_En) September 25, 2022

Az iráni külügyminiszter az USA-t, az Egyesült Királyságot és Norvégiát is azzal vádolta meg, hogy ellenségesen viszonyulnak Iránhoz a tüntetések kapcsán. Hosszein Amirabdollahian bekérette a brit és norvég nagykövetet, az Egyesült Államokat pedig meggyanúsította, hogy támogatja a “lázadókat”.

Jake Sullivan, az USA nemzetbiztonsági tanácsadója bejelentette, hogy az Egyesült Államok “kézzelfogható” módon szankcionálja az iráni erkölcsrendészetet.

Anthony Blinken külügyminiszter Twitter-bejegyzésében arról számolt be, hogy az USA lépéseket tett azért, hogy biztosítsa az irániak “internetes szabadságát és az információk szabad áramlását”, miután az iráni kormány lekapcsolta az internetet és a telefonvonalakat is üzemen kívül helyezte egy negyvenezres városban.

A kormány emellett blokkolja az országban a Whatsappet, az Instagramot, a Skype-ot, a Facebookot, a Twittert, a TikTokot és a Telegramot is.

Elon Musk Blinken bejelentésére reagálva azt nyilatkozta, hogy a SpaceX az amerikai kormány beleegyezésével elérhetővé teszi az internetet az iráni lakosság számára a Starlink műholdas internetszolgáltatáson keresztül.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője elítélte az iráni kormány által bevezetett internetkorlátozást, mert az “súlyosan sérti a szólásszabadságot”. Josep Borrell emellett felszólalt az unió nevében a tüntetőkkel szemben alkalmazott “túlzott erőszak ellen” is.

(Guardian / Reuters / Hetek)