Az iszlám ideológusok szemében a Hagia Szophia az iszlám végső győzelmének szimbóluma a keresztény világ felett.
"A muszlimok izgatottak, mindenki ott akar lenni a megnyitón”
- nyilatkozta Isztambul kormányzója, Ali Jerlikaja csütörtökön, amint befejezték az esemény előkészületeit.
Az 1500 éves Unesco világörökségi helyszín 1934-ben vált múzeummá, azonban egy török bíróság semmisnek nyilvánította a Hagia Szophia múzeumi státuszát, mondván az épület bármilyen mecsettől eltérő funkciójú használata „törvényileg nem lehetséges”.
Recep Tajjip Erdogan török elnök nem sokkal később bejelentette, hogy a világhírű épületet pénteki muszlim imáknak helyet adó mecsetként fogják használni július 24-től. Erdogan hozzátette, ettől függetlenül továbbra is látogathatják a nem muszlim vallásúak is.
A lépést számos vallási és politikai vezető erős kritikával illette világszerte.
A Hagia Szophia eredetileg ortodox keresztény katedrálisnak épült, csupán az oszmán hódítás után alakították át mecsetté, 9 évszázaddal később.
Törökország vallásügyi minisztere, Ali Erbas elmondta, hogy egyszerre körülbelül ezer ember vehet majd részt az imákon. Az épület belsején változtatásokat végeztek, és biztosították az éjszakai nyitva tartás körülményeit is.
A kupola belsejében állványzatot állítottak fel, amikor az építők nekikezdtek, hogy átalakítsák az ősi épület belsejét.
Türkiz szőnyeget fektettek le az imákhoz, illetve a hírek szerint a keresztény freskókat és relikviákat fehér textillel, vagy a kivilágítás megvonásával tüntetik el. Ezek közé tartozik a 9. századi Máriát és Jézust ábrázoló híres mozaik is.
A kormányzó a pénteki imák résztvevőit arra kérte, hozzanak magukkal arcmaszkot, imaszőnyeget, legyenek türelmesek és megértőek a vírusvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban. Hozzátette, egészségügyi szakemberek is jelen lesznek, hogy biztosítsák a higiéniai követelmények betartását.
A pénteki imán várhatóan Erdogan elnök is részt vesz majd.
Török iszlamista csoportok régóta azért harcoltak, hogy az épület újra mecsetté váljon, de a szekuláris ellenzék, illetve az ortodox keresztények hevesen tiltakoztak ez ellen.
Erdogan elnök a lépést július 10-ei bejlentését követően széleskörű felháborodással találkozott.
Ferenc pápa kijelentette, ha a „Szent Szophia-ra gondolok, nagy fájdalom van bennem”. A keleti ortodox egyház feje, I. Bartholomew patriárka figyelmeztetett, hogy az épület átalakítása „keresztények millióit keserítené el” és törést hozna a két világ közé. A 350 közösségek magába foglaló Egyházak Világtanácsa a döntés visszavonására szólított fel, mondván az csak megosztást vetne.
Az Unesco is leszögezte, mélységesen sajnálja a lépést, ami tovább szítja az ortodox keresztények millióinak otthont adó szomszédos Görögországgal fennálló feszültséget.
A témával a Hetek legfrissebb számában részletesen is foglalkoztunk.
(BBC/Hetek)
hetilap
