Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A karácsonyt a téli napfordulóval összefonódó pogány vonatkozásai ellenére alapvetően a keresztény világhoz kötik, mégpedig Jézus születéséhez. Bár maga a Biblia nem említ konkrét dátumot a fontos eseménnyel kapcsolatban, mégis úgy alakult a történelem során, hogy december 25.-ére datálják, amelynek legkorábbi említésére egy a 4. század közepén megjelent római kalendáriumban került sor.
Noha ma már a világon kisebbségben vannak azok az országok, ahol nem ünneplik a karácsonyt, az ünnepnap dátuma mégsem egységes a különféle nemzetiségek, kultúrák között.
A karácsonyi időszakot tekintve a Fülöp-szigeteken áldoznak legtöbb időt az előkészületekre és az ünnepekre, folyamatos eseménysorozatokkal és tradicionális tevékenységekkel egészen szeptember elsejétől december 25.-ig.
Számukra az ősz beköszöntével elkezdődik az úgynevezett „ber-hónapok” visszaszámlálása, így már szeptemberben „boldog karácsonyt” kívánva köszönnek egymásnak, hiszen már akkor kezdődnek az előkészületek.
Rengeteg időt fektetnek az ünnepi díszítésbe is, amit január végéig fennhagynak.
Ahogyan már megszokhattuk, a magyarok a közép-európai országokkal együtt december 24-én tartják meg a szentestét, ekkor ajándékozzák meg szeretteiket is. Ugyanakkor Amerikával az élen számos országban 25.-re esik az ünnep központi része.
Az Amerikai Egyesült Államokban 26. az úgynevezett „Boxing day”, azaz karácsony másnapja, eredetileg a szolgálók és a szegények megajándékozására volt szentelve, ma már inkább vásárlási és sportesemények ünnepnapjaként tartják számon.
Az üzletek is nyitva tartanak, nincs pihenőnap.
Bizonyos országokban, ahol az ortodox egyház hatása a történelem során erősebben volt jelen, az általuk használt Julián naptár szerint január 7.-én tartják meg az ünnepet.
Ez leginkább Oroszországra jellemző, de számos más keleti országra is, többek között Ukrajna, Belarus, Egyiptom, Kazahsztán, Moldávia, Szerbia is ebbe a csoportba tartozik.
A karácsonyt ünneplő országok hosszú sora mellett azonban akadnak olyan országok is, ahol - lévén keresztény vallás ünnepéről van szó – más vallás ünnepei állnak a középpontban, többségében a muszlim országokban, ilyen például Afganisztán, Líbia, Szaúd-Arábia, Szomália, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Törökország is.
Egyes esetekben a kormányvezetés ellenzi a nyugati ünnepek megtartását, ilyen ország például Észak-Korea.
Bár a hagyomány szerint a Mikulás, Szent Miklós Törökország területén született, a ma már 99 százalékban muszlim országban olyan szelek fújnak, amely
nem nézi jó szemmel a kereszténység terjedését, így a karácsonyt sem.
Néhány éve az oktatási minisztérium több német alapítású iskolába küldött ki leveleket, hogy figyelmeztesse a vezetőket arra, hogy ne tartsanak karácsonyi tevékenységeket falaik között.
A karácsony említésekor legtöbben a téli időszakra asszociálunk, magunk előtt látva egy hóval borított tájat, esetleg egy feldíszített fa hangulatos képét. Ez azonban nem mindenhol van így, bizonyos országok a hagyományokkal ellentétben
nyáron ünneplik a karácsonyt, mégpedig júliusban.
Az érdekes koncepció alapja, hogy a déli féltekén élők pótolhassák az ünnepet egy olyan évszakban, amikor a szokásoshoz képest „hűvösebb” idő van.
Ilyen ország Ausztrália is, amely brit és európai örökséggel rendelkezik, emiatt erős szálak fűzik a karácsonyhoz, így a decemberi forróság helyett júliusban ünnepelnek, kicsit kellemesebb időjárásban.
Ilyenkor „karácsonyi” leárazások árasztják el az üzleteket és a konyhában is a szezonális, ünnepi ízek dominálnak.
Ausztrálián kívül Új-Zéland is a júliusi karácsonyozás híve, ilyenkor gyönyörűen feldíszített városok fogadják a karácsonyi énekeseket és a Mikulás felvonulást, a gyerekek sütemény és tej helyett sört és ananász szeleteket hagynak kint a Télapónak, rénszarvasainak pedig répát.
A hagyomány szerint a Finnország északi részén elterülő Lappföld a Mikulás hazája, így évről évre rengeteg turista látogatja meg a „Christmas Land” nevű tematikus parkot, ahol állítólag a Télapó él.
Szenteste napján rizskását és szilvalevet fogyasztanak reggelire.
Ezután megveszik a karácsonyfát és feldíszítik. A finneknél hagyománnyá vált, hogy ezen a napon szaunáznak egyet az esti ünneplés előtt.
A Svédeknél több érdekes tradíció is kialakult, többek között egy órás, szalmából készült kecske állítása a Gävle nevű város főterén, amely évről évre feltűnik 1966 óta, azonban szinte minden évben lángok martalékává válik, eddig összesen 37 alkalommal történt meg az incidens.
Minden évben nagy hangsúlyt helyeznek a kecske biztonságának megőrzésére, azonban a gyújtogatóknak sokszor álruhában sikerül közel férkőzniük hozzá, így okozva a végzetét.
Egy másik érdekes szokásuk a svédeknek a Donald kacsa iránti szeretetükből fakad.
Ugyanis minden évben karácsony napján délután 3 órakor a tévében leadják a „Donald kacsa és barátai boldog karácsonyt kívánnak” című show-t, amit előszeretettel néznek meg a svédek.
Norvégia is hasonló módon ünnepli a karácsonyt, mint a szomszédos Svédország, azonban érdemes megemlíteni egyik híres tradíciójukat. A norvégok az Egyesült Királyság számára minden évben egy hatalmas karácsonyfát ajándékoznak, hogy ilyen módon is megemlékezzenek az angolok II. Világháború idején nyújtott segítségéről.
A fát a London közepén található Trafalgar téren állítják fel és látogatók ezrei csodálják meg, ahogy ki van világítva.
Nyugat-Ukrajnában az idelátogatók meglepetésére a karácsonyfákat többek közt pókhálók díszítik. Nem igénytelenség miatt, hanem egy kelet-európai népmesének köszönhetően.
A történet szerint, egy szegény, ám szorgalmas özvegy gyermekeivel együtt egy kis kunyhóban élt. Egy nyári napon egy fenyőtoboz leesett a kunyhó földes padlójára és gyökeret vert. Az özvegy gyerekei gondozták a fát és várták a karácsonyt, hogy majd feldíszíthessék, de nem volt pénzük díszeket venni. Azonban ahogy felkeltek karácsony reggelén,
észrevették, hogy a fa pókhálóval van beborítva, amelyre a reggeli napsütés, ahogy rásütött, egyből arannyá és ezüstté változtatta, így nem kellett többé szűkölködniük.
Azóta borítja a karácsonyfákat pókháló az ünnepek idején Ukrajnában.
Az egyik legbizarrabb karácsonyi szokás Spanyolországból, Katalóniából származik, ahol Mikulás helyett egy farönk hozza az ajándékokat a gyerekeknek.
A farönk a Tió de Nadal elnevezést kapta, aminek jelentése „karácsonyi farönk”, de egy másik becenév is elterjedt vele kapcsolatban, ami szó szerint „kakiló farönköt” jelent.
Karácsony napján a régi időkben kerestek egy farönköt és szemeket, szájat festettek rá, kapott egy hagyományos katalán piros sapkát is, majd a gyerekeknek kellett megetetniük és betakarniuk, gondot viselniük róla. Szentestén pedig Tió, azaz a farönk meghálálja a kedvességet és csokit, édességet „kakil” nekik.
Azonban ennek is egy külön menete van, a gyerekek botokkal megütögetik, egy dalocskát énekelve, majd egy valaki benyúlhat a takaró alá és elvehet egy ajándékot. Ez addig ismétlődik meg, amíg mindenkinek nem jut valami. Manapság már nem kell a katalánoknak erdőkben keresniük a megfelelő farönköt, már szupermarketekben is kaphatóak előre elkészített formában.
Egy érdekes szokás alakult ki Venezuela fővárosában, Caracasban is. Minden évben ugyanis december 16 és 24-e között az utakat lezárják, hogy az emberek
a görkorcsolyájukkal gurulhassanak el a reggeli karácsonyi misére.
Út közben a görkorcsolyások meghúzogatják a gyerekek által ablakból kilógatott madzagokat. A mise után pedig elfogyasztják a hagyományos tamalest, ami egy hússal töltött, gőzölt tekercs.
Afrikában sok olyan fogás természetesnek és megszokottnak számít, ami az európai ember számára bizarr lehet. Itt ugyanis nem zárkóznak el a helyiek többek közt a rovar evéstől sem.
Karácsony napján a dél-afrikaiak sütemények helyett a császármoly hernyóját fogyasztják, ami egy igazi különlegességnek számít köreikben.
Olajban szokták kisütni és karácsony napján szokták felszolgálni. Állítólag a teához hasonlít az íze és rendkívül sok tápanyagot tartalmaz.
Az ázsiai kultúrának sok olyan eleme van, ami a nyugati ember számára szokatlan, ilyen például a japán kultúra is, amely sok érdekes hagyománnyal rendelkezik. Egyik közülük a karácsonyi vacsorához köthető, de ezúttal nem egy tradicionális nemzeti fogásról van szó, hanem meglepően egy USA-ból származó ételről, a Kentucky csirkéről, ami a Japánban régóta elterjedt KFC étteremlánc üzleteiben kapható.
A japánok számára már megszokássá vált, hogy karácsonykor csirke kerül az ünnepi asztalra.
A különös szokás gyökerei az 1980-as évek közepéhez nyúlnak vissza, azóta ugyanis minden évben mikulás ruhába öltözött Colonel Sanders (a KFC vezérigazgatója) figurák köszöntik a látogatókat országszerte. Olyan nagy az érdeklődés a karácsonyi időszakban a KFC csirke fogásai iránt, hogy sokszor hónapokkal előtte érdemes leadni a rendelését annak, aki nem akar beállni az órákon át tartó kígyózó sorokba.
Természetesen ez az időszak a KFC bevétel kimutatásain is kiugró teljesítményeket produkál, hiszen ilyenkor egy-egy nap akár tízszer akkora bevételt tudhat magáénak a cég, mint egy szezonon kívüli időszak napján.
Kicsit nyugatabbra utazva, Kínában már egészen más szokásokat lelhetünk fel.
Érdekes módon itt is megünneplik a karácsonyt, azonban bizonyos elemeket átformáltak a saját kultúrájuknak megfelelően. Az ünnep fő elemei megmaradtak, ugyanis itt szintén az ajándékozás öröme központi szerepet játszik, mindenki egy bizonyos Shen Den Lao Ren nevű idős úrra vár, aki a Télapó megfelelője.
Az ajándékok azonban a nyugati formáktól eltérőek, ugyanis itt az emberek színes papírba csomagolt almát adnak egymásnak. Ez egy nyelvi hasonlóságra alapszik, ugyanis Ping An Ye, vagyis „karácsonyeste” nagyon hasonlít kiejtésileg a Ping Guo, azaz „alma” szóra.
hetilap
hetilap
hetilap
