Korábbi felvétel az izraeli haderőről ( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Fizessen elő még az áremelés előtt a Hetekre és spóroljon velünk! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
A két indonéziai származású katona csupán könnyebb sérüléseket szerzett. Az incidenst nagy nemzetközi felháborodás kísérte, miután a békefenntartó misszió azt nyilatkozta , Izrael „szándékosan” támadt rájuk és felhívta a figyelmet arra is, hogy ENSZ-katonák elleni harci cselekmények súlyosan sértik a nemzetközi jogot. A katonák nemzeti hovatartozása mentén érintett Indonézia határozottan elítélte a támadást és kifejezte, hogy az eset komolyan sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Indonézia a világ legnépesebb muszlim országa, hangos kritikusa Izraelnek, egyúttal a legfontosabb résztvevője az ENSZ Libanoni Békefenntartó Missziójának (az UNIFIL-nek), 1232 fős személyzetük van a térségben.
Az Egyesült Államok mélységes aggodalmát fejezte ki az eset miatt. A Fehér Ház szóvivője felhívta a figyelmet, hogy miközben Izrael hadműveleteket folytat a térségben, rendkívül fontos, hogy ne fenyegesse az ENSZ-személyzet épségét és biztonságát.
Nyugat-Európa természetesen most is igyekezett mindenkin túltenni az Izraelt elítélő retorikát illetően. Olaszország védelmi minisztere, Guido Crosetto azt nyilatkozta, a támadás teljességgel elfogadhatatlan és szó sincs arról, hogy ez „hiba vagy baleset lett volna”, egyúttal azt is felvetette, hogy akár háborús bűnnek is minősülhet az incidens. (Olaszország egyébként a libanoni békefenntartó misszió második legfőbb partnerországa). Franciaország elítélte a támadást, és magyarázatot követelt Izraeltől és Spanyolország is a nemzetközi jog megsértése miatt bocsátott ki nyilatkozatokat.
Az izraeli hadsereg reakciója azonban árnyalja a képet, hiszen javasolták a térségbeli ENSZ-csapatoknak, hogy vonuljanak védett helyszínekre. Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Dannon azt is kérte a békefenntartóktól, hogy amíg a Hezbollah tevékenysége miatt ingatag a helyzet az ún. kék vonal (az Izrael és Libanon közötti demarkációs határ) mentén, az ENSZ erői vonuljanak 5 kilométerrel északabbra.
Az UNIFIL ugyanakkor nem hajlandó kivonulni a határmenti bázisairól.
„Azért vagyunk itt, mert a Biztonsági Tanács felkért bennünket rá. Ezért mindaddig maradunk, amíg a helyzet el nem lehetetleníti számunkra”
– nyilatkozta Andrea Tenenti, a misszió szóvivője. Az UNIFIL-t 1978-ban hozták létre az izraeli-libanoni háború után, hogy felügyeljék az izraeli erők kivonulását Dél-Libanonból, 2006-ban pedig kiegészült a feladatuk azzal is, hogy segítsék a libanoni államot a terület fölötti ellenőrzés visszaszerzésében és akadályozzák meg, hogy fegyveres csoportok vegyék át az irányítást a térségben. Pontosan a jelenlegi helyzet mutatja, hogy mennyire meddő volt a tevékenységük az elmúlt évtizedekben. Dél-Libanonban a rend nem állt helyre, a Hezbollah ugyanakkor felfegyverezte magát. Jiszrael Katz, Izrael külügyminisztere levelet is küldött a Biztonsági Tanácsnak, amiben felhívta a figyelmet, hogy az UNIFIL olyan szinten hatástalan, hogy az izraeli hadsereg az egyik bázisuktól mindössze 150 méternyi távolságra fedezett fel egy Hezbollah-alagutat.
