A 2016 februárjában regisztrált 94 százalék után a német lakosság 84 százaléka tartja helyesnek, hogy hazája befogad háború vagy polgárháború elől menekülő embereket. Az otthonukat éhínség vagy természeti katasztrófa miatt elhagyó menekültek befogadásának támogatottsága 70 százalékos, a politikai vagy vallási okok miatt üldözöttek befogadásával pedig 68 százalék ért egyet.
Most minden nyomtatott Hetek hetilapra előfizetőnek adunk! Fizessen elő a print újságra és ajándék online hetilap hozzáférést kap, amivel már csütörtökön olvashatja a friss újságot és a teljes archívumunkat is eléri. Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
A németek 61 százaléka viszont ellenzi, és csak 30 százalékuk támogatja olyan emberek befogadását, akik azért menekültek el, mert a hazájukban nincs munka és nem biztosított a megélhetés.
A megkérdezettek többsége (52 százalék) úgy véli, hogy az eddiginél kevesebb menekültet kellene befogadni, és csak 8 százalékuk gondolja úgy, hogy több menekültnek kell védelmet biztosítani.
A munkavállalási célú bevándorlással kapcsolatos adatok viszont inkább támogató légkörre utalnak: a németek 41 százaléka úgy véli, hogy több képzett munkavállalót kellene toborozni külföldről, és alig negyedük, 23 százalékuk gondolja, hogy kevesebb külföldi munkavállalóra van szükség.
A külföldiek - menekültek, munkavállalók - beáramlását általában véve a németek többsége úgy érzi, hogy a bevándorlás inkább hátrányos az országnak, és csak egyharmaduk, 33 százalék gondolja, hogy a bevándorlás hasznos Németországnak.
A felmérésben azt is kimutatták, hogy egyre inkább gyengül a pártrendszer menekült- és bevándorláspolitikai problémamegoldó képességébe vetett választói bizalom. Így 2023 tavaszán a németek 35 százaléka egyetlen parlamenti pártot sem tart alkalmasnak a menekültügy és a bevándorlás kérdéseinek megfelelő kezelésére, ami 19 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2021 szeptemberi Bundestag-választás előtt mért 16 százalékhoz képest.
Különösen a két nagyobbik kormánypártba, a szociáldemokratákba (SPD) és a Zöldekbe vetett bizalom gyengült ezen a szakpolitikai területen.
Ugyanakkor kiugróan magas, 79 százalékos a koalíciós pártok - az SPD, Zöldek és a liberálisok (FDP) - azon új megállapodásának támogatottsága, miszerint az EU menekültügyi rendszerének reformja során be kell vezetni, hogy a menekültügyi eljárást rögtön a közösség területének elérése után, az uniós külső határon le kell folytatni, méghozzá legfeljebb három hónap alatt, az elutasított menedékkérőket pedig minél hamarabb vissza kell juttatni hazájukba, és addig is őrizetben kell tartani őket.
Németországban tavaly rekordot döntött a menekültügyi intézményrendszer révén érkezők száma, ami elsősorban az ukrajnai háborújának tulajdonítható.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) 226 467 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ez 52 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 148 233-hoz képest. Ennél több kérelmet Németország újraegyesítése óta csak öt alkalommal regisztráltak: a legutóbbi nagyobb menekülthullám éveiben, 2015-2016-ban, és a délszláv háború idején, az 1991-1993-as időszakban.
Ukrajnából nagyjából további egymillió ember menekült Németországba, ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kaptak. Velük együtt 2022-ben minden korábbinál többen vándoroltak be Németországba a menekültügyi rendszer révén.
(MTI / Hetek)