A Karácsony Gergely által kinevezett főtájépítészéhez kötődik a sokak által gúnyolt, gazos, kaszálatlan füves területek tavaszi megjelenése Budapest több területén is, melyeket a kihelyezett táblák tanúsága szerint úgynevezett "méhlegelőnek" hagytak meg. Erre a szakember szerint azért volt szükség, mivel
a város a globálisan dollármilliárdokban mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó beporzó rovarok egyetlen menedékévé válik, miután az ipari termelést végző agrárszektorban komplex szerekkel irtják őket.
Méhlegelőnek Budapest zöldterületeinek 4,5 százalékát jelölték ki a vadvirágos rét programban, 280 ezret a hatmillió négyzetméterből, tette hozzá.
Mindez annak köszönhető, hogy a főváros csatlakozott ahhoz a nyugat-európai irányzathoz, amelynek célja az urbanizált terek ökológiai átalakítása. Ehhez volna szükség Bardóczi Sándor szerint juhok és szürke marhák legeltetésére is a kaszálóréteken.
„Az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, a komplex feladat miatt szeretnénk meghonosítani a legeltetést.
Fontos belőni az arányokat, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos. Nem az a cél ugyanis, hogy a szürke marhák vagy a juhok egy még előre nem látható éhínség idején kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés”
– nyilatkozta az oldalnak a főtájépítész.
Bardóczi azt is elárulta, titkos vágya bevonni a Fővárosi Állat- és Növénykertet is a terv megvalósításába, nemcsak az állatsimogató programok stresszét a réten legelve kipihenő saját juhaik miatt, hanem hogy könnyebben elláthassák a rengeteget és drágán fogyasztó húsevőiket.
(Qubit/Hetek)