De Corte 17 éves volt, amikor túlélte a brüsszeli reptéri robbantásokat, melyek során harmincketten meghaltak és több mint háromszázan megsérültek. A lány nem szenvedett el fizikai sérülést, de annyira traumatizálta az eset, hogy soha nem sikerült feldolgoznia a történteket, depressziós lett, éveken át pánikrohamai voltak, és poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) is megállapítottak nála.

Még mielőtt kérvényezte volna az eutanáziát, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, és rendszeresen írt a mentális egészségével kapcsolatos küzdelmeiről a közösségi oldalán.

“Az összes gyógyszerrel, amit szedek, úgy érzem magam, mint egy kísértet, ami már nem érez semmit. Talán lennének más megoldások is, mint a gyógyszerek” - írta De Corte az egyik posztjában.

Az idén 23 éves nőnek végül két pszichiáter is jóváhagyta a kérését, és 2022 májusában végre is hajtották rajta az asszisztált öngyilkosságot. Belgiumban 2002 óta legális az eutanázia, melyet életkortól függetlenül igényelhetnek az emberek, bár általában csak fizikai betegségek miatti kérvényeket hagynak jóvá az országban.

Egy brüsszeli neurológus panaszt is tett amiatt, hogy a traumatizált nőt a halálba segítették ahelyett, hogy kezelték volna, és az orvos azt állította, hogy De Corte ügyében “túl korai” döntés született. Az ügyészségi vizsgálat viszont lezárult, miután a nyomozók megállapították, hogy nem történt törvénysértés az eutanázia engedélyezésének folyamatában.

Shanti De Corte azonban nem az első olyan páciens volt, aki mentális problémák miatt kérvényezett eutanáziát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nemrégiben vizsgálta Godelieva De Troyer ügyét, akinél 2012-ben, 64 éves korában hajtottak végre asszisztált öngyilkosságot.

A nő 40 évig szenvedett krónikus depressziótól, majd egy onkológus szakorvoshoz fordult, aki egyébként az eutanázia támogatója és ismert aktivista Belgiumban. Az orvos arra a következtetésre jutott, hogy De Troyernek súlyos személyiség- és hangulatzavarai vannak, és már nem hitt semmilyen kezelésben vagy abban, hogy meggyógyulhat.

Az EJEB azt vizsgálta, hogy történt-e mulasztás vagy törvénysértés a De Troyer-ügyben, miután a fia panaszt nyújtott be a bíróságon amiatt, hogy a kórház márcsak azután tájékoztatta az eutanáziáról, hogy végrehajtották. Tom Mortier mindössze egy e-mailt kapott az édesanyjától, amiben leírta a végrendeletét, és állítólag azért nem hívta fel telefonon a gyerekeit, mert tartott attól, hogy emiatt késleltetni fogják az esetében a beavatkozást.

A bíróság azonban azt állapította meg, hogy Belgium nem követett el törvénysértést De Troyer ügyében, és az esetében az eutanáziára vonatkozó döntés nem ellentétes az emberi jogok európai egyezményével sem, mely tartalmazza az élethez és a magánélethez való jogot. A bíróság szerint az orvosok lehetőséget adtak De Troyernek arra, hogy kapcsolatba lépjen a gyerekeivel, miközben tiszteletben tartották a magánélethez való jogát is.

(New York Post / Politico / Hetek)