Érdekli a téma? Hasonló tartalmakért kövesse a Heteket Youtube-on is!
A Budapesti Memorandum nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megtartott konferenciáján. Az egyezmény biztonsági garanciákat nyújt az aláíró feleknek annak kapcsán, hogy Ukrajna csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez.
A memorandumot eredetileg három atom-nagyhatalom,
Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írták alá.
Később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban.
A szerződés azért került ismét előtérbe, mivel biztonsági garanciákat tartalmaz Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére.
Ukrajna a megállapodásnak megfelelően még 1994 és 1996 között leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját.
A 2014-es krími krízishelyzet kitörésekor az Egyesült Államok jelezte, hogy az orosz beavatkozás az Ukrajnának adott garanciákat szabályozó Budapesti Memorandum megszegésének minősül, és egyértelműen sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Kijev szerint a jelenleg orosz fenyegetés, és a donyecki, illetve luganszki területekre való behatolás szintén ebbe a kategóriába tartozik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pár napja a müncheni biztonsági konferencián megemlítette, hogy a jelen események fényében Kijev akár újra is gondolhatja az ország nukleáris státuszát.
"Külügyminisztériumomat arra utasítottam, hogy hívjanak össze csúcstalálkozót a Budapest Memorandumot aláíró országok között-
Amennyiben erre nem kerül sor, vagy Ukrajna nem kap megfelelő biztonsági garanciákat, az 1994-ben aláírtakat Kijev semmisnek fogja tekinteni"
- szögezte le beszédében.
"Jogilag nem kötelező érvényű a kilencvenes években aláírt megállapodás, amely biztonsági garanciákat biztosított a Szovjetunió három volt köztársaságának" – jelentette ki Anke Feldhusen kijevi német nagykövet a napokban.
Feldhusen a Kanal 24-nek nyilatkozva válaszolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javaslatára, aki felszólította a megállapodás aláíróit, hogy gyűljenek össze, hogy felülvizsgálják a megállapodás feltételeit.
„A Budapesti Memorandum valóban olyan megállapodás, amely nem tartalmaz nemzetközi jogi kötelezettségeket. De úgy gondolom, hogy most mindent meg kell próbálnunk, hogy elkerüljük a háborút”
– mondta Feldhusen.
Kijev nem először hangoztatja nukleáris ambícióit. 2018-ban Ukrajna korábbi nemzetbiztonsági minisztere, Alekszandr Turcsinov kijelentette, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereinek feladása történelmi hiba.
„A nekünk adott biztonsági garanciák még azt a papírt sem érik meg, amelyre írták” – mondta.
Az orosz-ukrán konfliktusról szóló tudósításunkat itt követheti percről percre.
(RT/Hetek)
hetilap
