Ezeknek a nagy cégeknek a bevételük 25 százalékát kellene befizetniük adóként azokban az országokban, ahol értékesítenek, és valamennyivel kevesebbet ott, ahol a székhelyük és a munkavállalóik vannak.

Hét év után azonban a 20 milliárd eurós profithatárt lecsökkentenék 10 milliárd euróra. A plusz adó nagy részét valószínűleg amerikai nagyvállalatok fizetnék, és az Egyesült Államok adóbevételektől esne el az intézkedés miatt.

Bevezetnének emellett 2023 végéig egy globális minimum 15 százalékos adót is, melyet a 750 millió eurónál (hozzávetőlegesen 299 milliárd forint) nagyobb bevételre szert tevő cégekkel fizettetnének meg.

Azokra a nagyvállalatokra viszont, melyeknek egyébként alacsony adóterheik lennének bizonyos országokban, csak 9 százalékos adót vetnének ki.

Az utóbbi intézkedésből globálisan több mint 140 milliárd euró (körülbelül 56 billió forint) adóbevétel folyna be. Az új adók bevezetéséhez azonban még nagyon sok helyi jogszabályt meg kell változtatni, és a gyakorlati kérdések is egyeztetés alatt vannak.

Az OECD országai éveken át vitatkoztak a globális adó bevezetéséről, majd tavaly októberben megegyeztek, hogy bevezetik az új adóterhet.

Az Európai Unió részvétele azonban kérdésessé vált az adók bevezetésében, miután Lengyelország, Málta, Észtország és Svédország idén márciusban ellenállt a 15 százalékos minimumadóval szemben.

Ezek az országok később mégis úgy döntöttek, hogy beállnak a kezdeményezés mögé, és úgy tűnik, hogy Lengyelországot is sikerülne meggyőzni az új adóval kapcsolatban, ha kivételt tehetne olyan nagyvállalatokkal, mint a Google és az Amazon.

Nemrégiben viszont ismét megbomlott az uniós egység, amikor Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország nem tudja támogatni a globális minimumadó bevezetését.

A külügyminiszter azzal érvelt, hogy Európa nagyon nehéz gazdasági helyzetbe került az orosz-ukrán háború miatt, ezért “végzetes” lenne, ha a termelő vállalatokat sújtó új adót bevezetnék.

(Tax Foundation / Yahoo / Hetek)