MEGALKUVÁS NÉLKÜL! A világ rohamléptékben változik, a hírek cunamija könnyen betemethet. Egy valami azonban nem változik: az ügy, amelyet a Hetek az olvasóival közösen képvisel. A hit, a család és a nemzet szeretete. Az előfizetésével most ön is támogathatja ezt a fontos munkát: részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.

A megválasztott elnök, Donald Trump határázottan jelezte azt, hogy igényt tartana Gönladra, annak ellenére, hogy az jelenleg Dánia tulajdonában van, és nem eladó. Emellett Brüsszel is jelezte, hogy nem engedi „megváltoztatni az Európai Unió határait”.

Trump számára Grönland nem csak az Egyesült Államok biztonsági céljai szempontjából kiemelt fontosságú, hanem ritkaföldfém ásványi lelőhelyei miatt is, amelyek megvédhetik az Egyesült Államokat, miközben Kína igyekszik globális ellenőrzést szerezni ezen létfontosságú ásványi anyagok felett. Grönland rendelkezik a világ legnagyobb ritkaföldfém-ásványi lelőhelyeivel Kínán kívül.

Egy kis történelem

Vörös Erik norvég felfedezőnek tulajdonítják, hogy a 10. században Grönlandnak nevezte el a zord éghajlatú szigetet, hogy az barátságosabbnak tűnjön. 1380-ban Norvégia dán uralom alá került, és vele együtt Grönland is. A 19. század vége felé

néhány amerikai felfedező, köztük Robert Peary, felfedezte Grönland északi részeit, ami azt eredményezte, hogy Amerika területi jogokkal léphetett fel a területen.

Amikor Németország 1915-ben, az első világháború idején elsüllyesztette a Lusitania óceánjárót; Woodrow Wilson elnök és Robert Lansing külügyminiszter úgy vélte, hogy Németország annektálhatja Dániát, ami lehetővé tenné Berlin számára, hogy a dán külbirtokok révén elfoglalja a dán Nyugat-Indiákat haditengerészeti vagy tengeralattjáró-bázisként, majd megtámadja a Karib-tengeren és az Atlanti-óceánon közlekedő hajókat.

Dánia ekkor azt követelte az Egyesült Államoktól, hogy ismerje el a Grönland egészére vonatkozó dán igényt; cserébe Washington megvásárolta a dán Nyugat-Indiákat, és a nevét Virgin-szigetekére változtatta. Dánia 1921-ben hivatalosan is kinyilvánította szuverenitását Grönland egésze felett.

Harry Truman elnök kormánya állítólag 1946-ban 100 millió dollárért fontolgatta Grönland megvásárlását, de Dánia nem volt hajlandó eladni azt.

1951-ben az Egyesült Államok és Dánia aláírta a Grönland védelméről szóló megállapodást. Ez kimondta, hogy „az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének részes feleinek fegyveres erői Grönlandon lévő létesítményeket használhatnak Grönland és az Észak-atlanti Szerződés többi részének védelmében”.

Az USA legészakibb szeme

„A Dánia és az Egyesült Államok közötti, évtizedes védelmi szerződés gyakorlatilag korlátlan jogokat biztosít az amerikai hadseregnek Grönlandon, Amerika legészakibb bázisán, a Thule légibázison” - írta 2019-ben a The Wall Street Journal.

„A bázis az északi sarkkörtől 1100 kilométerre északra található, és egy radarállomást tartalmaz, amely része az amerikai ballisztikus rakéták korai előrejelző rendszerének. A bázist az amerikai légierő űrparancsnoksága és az észak-amerikai légtérvédelmi parancsnokság is használja” – írta Matthew Shoemaker katonai szakértő a The Hill című lapban.

„Grönland stratégiai jelentősége csak nőtt.

A felmelegedő Északi-sarkvidék új hajózási útvonalakat nyit meg és hatalmas ásványkincseket tár fel, ami felkeltette az olyan globális hatalmak, mint Kína és Oroszország figyelmét.

... A sziget Észak-Amerikához való közelsége - mindössze néhány órás repülőútra az Egyesült Államok nagyvárosaitól - aláhúzza kritikus szerepét a honvédelemben.” – tette hozzá.

A Trump-kormányzat 2018-ban figyelmeztette Dániát, hogy ne engedélyezze Kínának, amely három repülőteret akart építeni Grönlandon. Kína a repülőtereket potenciálisan katonai repülőgépek számára is használhatná.

Grönland természeti kincsei

Nagyon reális a veszélyt, hogy Kína megpróbál globális ellenőrzést szerezni a ritkaföldfém ásványok felett.

A 17 kritikus ritkaföldfém (REE-k) nélkülözhetetlen összetevője a katonai védelmi rendszereknek, a fogyasztói elektronikának és a megújuló energiát hasznosító technológiáknak. Annak ellenére, hogy a nyugati országok és vállalatok több mint egy évtizede folyamatosan erőfeszítéseket tesznek Kína befolyásának lazítására, Peking messze a vezető szereplő a REE-k globális bányászatában, feldolgozásában és finomításában.

Kína tényleges monopóliummal rendelkezik a főbb nehéz ritkaföldfémek - a diszprózium (Dy) és a terbium (Tb), valamint a könnyű ritkaföldfémek - a neodímium (Nd) és a prázodímium (Pr) - feldolgozása terén. Ráadásul 1950 és 2018 októbere között Kína több mint 25.000 ritkaföldfém szabadalmat nyújtott be, meghaladva az USA 10.000 szabadalmát.”

Grönlandon található a Földön a ritkaföldfémek (REE) legnagyobb lelőhelyei, mint például az ittrium, a szkandium, a neodímium és a diszprózium.

Ezek olyan egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek számos ipari alkalmazáshoz teszik őket ideálisakká, mivel képesek ellenállni a szélsőséges hőmérsékleteknek vagy vegyi anyagoknak.

Emellett az amerikai földtani intézet becslése szerint Grönland partjainál 17,5 milliárd hordónyi felfedezetlen kőolaj és 148 billió köbméter földgáz lehet, az Északi-sarkkör pedig további 90 milliárd hordónyi kőolajat rejthet.