Ahogy arról beszámoltunk, a földgázfogyasztás 15 százalékkal való csökkentéséről szóló uniós javaslat megszavazása után több német nagyvárosban azzal kezdtek spórolni az önkormányzatok, hogy lekapcsolják esténként a turistalátványosságok világítását, és a közintézményekben nincs meleg víz, illetve a fűtést télen csak maximum 20 fokra lehet majd beállítani.
A Bérlők Szövetsége szerint különösen azok fogják anyagilag megsínyleni az energiaár-emelkedést, akik az átlag felett fogyasztanak, ezért a szervezet szerint meg kellene reformálni a lakhatási támogatást.
A német kancellár egy korábbi videóüzenetében felszólította az ország lakosságát, hogy csökkentsék az energiafogyasztásukat és fogjanak össze. Scholz legutóbb már arról beszélt, hogy a fűtési költségek nagymértékű emelkedése társadalmi feszültségeket és elégedetlenséget fog szülni.
A német parlament úgy próbálja mérsékelni a lakosság felháborodását, hogy megszavaztak egy segélycsomagot, mellyel megvédenék a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat a rendkívüli áremelkedéstől, az energiaszolgáltatók viszont továbbra is átháríthatják a megnövekedett költségeik egy részét a fogyasztókra.
Az energiaárak emelkedése a német kormányban is feszültséget kelthet, hiszen a parlamenti pártok között egyelőre nincs egyetértés abban, hogy hogyan lehetne a lakosságot spórolásra ösztönözni, miközben a rászorulókat is segíteni kell, hogy fizetni tudják majd télen a gázszámlát.
A német belügyminisztérium eközben már a covid-korlátozások elleni tömegtüntetésekhez hasonló nagy megmozdulásokra számít, melyekre várhatóan azután fog sor kerülni, hogy a fogyasztók megkapják az első emelt árat tartalmazó számlákat.
Arra számítunk, hogy a populisták és szélsőségesek megint megpróbálják majd befolyásolni a tüntetéseket a saját érdekeiknek megfelelően. Németországban a szélsőséges személyek és csoportok növelhetik a veszélyt, ha a szociális válság körülményei adottak ehhez”
- mondta Britta Beylage-Haarmann, a német Belügyminisztérium szóvivője.
A pandémia, az orosz-ukrán háború és az infláció hatásai ráadásul már nemcsak az alacsony jövedelmű háztartásokat fogják nehéz helyzetbe hozni, hanem egyre inkább szorongatják a középosztályt is.
Ennek Susanne Pickel egyetemi professzor szerint az lehet a következménye, hogy az emberek tömegesen “az utcára fognak vonulni attól való félelmükben, hogy ők is végleg le lesznek nyomva”.
(Mandiner / Hetek)