Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes

A kétnapos konferenciát csütörtökön és pénteken tartották meg, és részt vett rajta többek között a CNN Prima News külügyi rovatvezetője, Matyas Zrno, Anne-Elisabeth Moutet, a Telegraph rovatvezetője, Birgit Kelle, a Die Welt újságírója és még sokan mások a nemzetközi média világából.

A közösségi oldalak, a digitalizáció, és a média – egészen konkrétan az újságírás – kapcsolatáról, és ezek közéleti és társadalmi vonatkozásairól beszélgettek a média konferencia meghívottai. De sor került két könyvbemutatóra is az eseményen.

Orbán Balázs: a sajtó elveszítette kizárólagos tájékoztatási funkcióját

A technológiai vívmányok által megváltoztatott médiatérben a sajtó elveszítette kizárólagos tájékoztatási funkcióját, sok esetben egyre inkább politizáló szereplővé válik - jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a rendezvényen.

Orbán Balázs nyitotta meg a Mathias Corvinus Collegium Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban című kétnapos nemzetközi médiakonferenciáját. Az államtitkár, aki egyben az MCC kuratóriumi elnöke is, úgy vélekedett:

a fentiek fényében nem meglepő, hogy a valóságtól elrugaszkodott gondolatokat lehet olvasni a sajtóban.

A konferencia lebonyolításával esély nyílik arra, hogy ne csak ezt a diagnózist állítsák fel, hanem terápiával is előálljanak - fogalmazott.

Magyarországról sokszor írnak úgy, hogy a hatalmon lévő jobboldali kormány felszámolta a médiapluralizmust, a szabad sajtót, a vélemények sokszínűségét, ez azonban hamis vád, amelytől az igazság nem is állhatna távolabb

- mondta Orbán Balázs.

Szavai szerint ez a - főként balliberálisok által festett - lesújtó kép tipikus tünete annak a jelenségnek, hogy a sajtó egyre inkább politizál.

A kuratóriumi elnök felidézte, hogy a nyilvánosságot formáló szereplők a történelem során jórészt végig monopolhelyzetben voltak. A feudális rendszerek felbomlásával, a polgárosodással egyre nőtt a népesség igénye arra, hogy beleszóljon a közügyekbe.

A parlamentáris demokráciák létrejöttével alapvetően átalakult a sajtó szerepe, az egész nyilvánosság demokratizálódott. Az internet pedig újabb döntő forradalmi változást indított el

- mondta.

Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy a digitális innovációk könnyebbé tehetik az emberek életét, de egyszersmind kihívást is jelentenek.

A technológia előretörésével "egy új intellektuális divat uralkodott el", és a liberalizmus behódolt ennek a "szellemi széljárásnak" - fogalmazott.

A mostani progresszív liberálisok úgy gondolják, hogy fel kell világosítani, öntudatra kell ébreszteni az embereket.

A sajtó feladatának a liberális politikai program képviseletét tartják, nem pedig a hiteles tájékoztatást, a vélemények sokszínűségének megőrzését

- hangoztatta a kuratóriumi elnök.

A magukat liberálisoknak tekintő médiumok önmeghatározásuk szerint mindig függetlenek és objektívek, miközben ítélőszék elé állítanak mindenkit, aki másként gondolkodik - jelentette ki.

Orbán Balázs úgy vélekedett:

a néhány megmaradt klasszikus liberális sajtóorgánum mellett a konzervatív médiapiaci szereplők feladatává vált, hogy tájékoztassanak, érvényesítsék a hír szentségét.

Az új liberális médiumok ugyanis kiléptek a korábbi keretek közül, egyértelmű szerepet vállalnak a politikai, ideológiai küzdelmekben - fűzte hozzá.

 Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója azt mondta, a közösségi hálózatok nagyban megváltoztatták, hogy az emberek miként gondolkodnak a hírekről. Már máshogyan keletkeznek, és másként is tekintenek a cikkekre a fogyasztók - tette hozzá.

Ő is kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben hatalmas változásokon ment át a média. Az utóbbi időben már algoritmusok működnek: programok, nem is emberek döntenek arról, hogy egy hír sokakhoz jusson el, vagy adott esetben senkihez se.

Nyomtatott sajtó a digitalizáció árnyékában

 A nyomtatott sajtó jövőjével kapcsolatos beszélgetésen Sam Leith, a The Spectator irodalmi szerkesztője, Julius Krein, az American Affairs alapítója, Alexander Marguier, a Cicero főszerkesztője, Dr. Szabó László, a Mediaworks Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint a Sieci hetilap társszerkesztője, Michał Karnowski.

A beszélgetést Dr. Frank Füredi, a University of Kent professzora moderálta.

A beszélgetés során betekintést nyerhetett a hallgatóság a különböző országok médiapiaci viszonyaiba, a tartalomfogyasztással kapcsolatos társadalmi trendekbe, valamint az ezekkel összefüggő pénzügyi kérdésekbe.

Egyöntetűen arról számoltak be a meghívott szakértők, hogy

a nyomtatott sajtóban fokozatos hanyatlás tapasztalható hazájukban.

Jóllehet a hanyatlás üteme országonként eltérő lehet, de végső soron a trendek egy irányba mutatnak: az online tartalomfogyasztás egyre inkább átveszi a nyomtatott lapok helyét.

Az online felületeken igyekeznek minél szélesebb olvasótáborra szert tenni, valamint feltérképezni, milyen emberek olvassák írásaikat. Itt azonban ugyancsak közös problémaként tárgyalták meg azt, hogy

az emberek többsége olvassa ugyan a híreket és az egyéb tartalmakat, de fizetni már töredékük hajlandó érte.

Szabó László elmondottai alapján itthon ez az arány úgy néz ki, hogy az emberek mintegy kétharmada olvas híreket, de csak minden tizedik fizetne ezen tartalmakért.

Ez pedig újabb nehézséget támaszt az egyes sajtóorgánumok működésében.

További érdekes témája volt a beszélgetésnek, hogy habár minden korábbinál szélesebb körben olvasnak híreket az emberek, s ezáltal

az általános tájékozottság is magasabb szintű, mégis – mint fogalmazott az egyik előadó – „egyre hülyébbek” az emberek.

Ebben a körben példaként hozta fel Alexander Marguier a migráció kérdését.

Marguier ugyanis a bevándorlás ügye kapcsán hazájával, Németországgal kapcsolatban felvetette, hogy problémákat eredményezhet, ha olyan embereket engednek be ellenőrizetlenül az országba, akikről nem tudják, hogy kicsodák, honnan érkeztek, és mihez szeretnének kezdeni országukban.

Emiatt őt azzal kezdték vádolni hazájában, hogy konzervatív beállítottságú, holott elmondta, nem tartja magát konzervatívnak vagy jobboldalinak, csupán fel mert vetni néhány kérdést a migráció témájában.

Ennek kapcsán pedig felmerül az újságírás, a közgondolkozás, illetve az objektív tájékoztatás kérdésköre, azaz, hogy mennyire igyekeznek befolyásolni olvasóikat az újságírók, illetve, hogy egy-egy árnyalt cikket mennyire tudnak helyén értelmezni a hírfogyasztók.

A fenti témákat „Újságírói objektivitás – Hiú ábránd?” címmel kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg az előadók.

(MTI/Hetek)