Ez egy véleménycikk.
Hvg:
„a Most vagy soha! a jó ízlést hírből sem ismerő alkotói”……„semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla”……
„a Most vagy soha! a csak gagyira fogékony, moziban bambulni és semmiképp sem gondolkodni szerető embereknek tekinti a közönségét,”
…..„azoknak a nézőknek, akik a negyedik fröccs után már nem feltétlenül veszik észre, ha egy másik csatornán ugyanezt a filmet egy hete már megnézték,”….„az egész egyszerűen gagyi”
Telex:
„a legfőbb alkotó is tudta, hogy a március 15-i cselekmények nem filmszerűek, akkor miért kellett egyáltalán pont abból, pont így filmet készíteni.”……„nem lehet valami egyszerre múzeum és vidámpark, mert ott a kettő közül valamelyik háttérbe fog szorulni, nem lehet egyszerre történelemkönyvet és képregényt olvasni, mert az ember belehülyül.
Ebbe a filmbe bele is lehet hülyülni”
24.hu:
„Az, hogy a fikció elemeivel játszanak kicsit, például kicsit előrehozzák Szendrey Júlia terhességét, az nem történelemhamisítás. Az viszont, hogy a forradalmat és körülményeit hamisan ábrázolják, és gyakorlatilag a teljes reformkort kiírják a történelemből, már sokkal inkább az a kategória.”….„A film esztétikailag is egy katyvasz.”…..
„a film dramaturgiai csúcspontjainak szánt jelenetei egytől egyig leesnek a vászonról, annyira erőltetettek és hamisak”
Ennyi elég is. A szövegek egy része puszta szitok. Hogy az alkotók a jó ízlést hírből sem ismerik. Másik része fölényes okítás, hogy semmit nem értettek meg a film készítői.
Van vádaskodás is: a film hülyének nézi a közönséget. Sőt a történelemhamisítás vádja is előkerül. Mások semmitmondó okoskodásba kezdenek a filmszerűségről, azért, hogy utána megkérdezhessék: miért kellett ebből egyáltalán filmet csinálni? A film szerintük gagyi és bele lehet hülyülni (..?). Katyvasz, ami leesik a vászonról, annyira hamis. Meg a reformkort kiírják a történelemből(…?).
Nézzük meg pl a legutóbbi vádat. A film egyetlen napról szól. A reformkorról nem szól, illetve értelemszerűen ott van a háttérben, az előzményekben, ami nem témája a filmnek.
Miről beszél itt a kritikus? Nem tudni, illetve magyarázni kezd olyasmit, hogy „a filmben Petőfi Sándor és társai elsősorban azért harcolnak, hogy a gyerekeik magyarul tanulhassanak az iskolában, ők maguk pedig szabadon használhassák az anyanyelvüket. Középiskolás tananyag azonban, hogy ezzel 1848-ban nyitott kapukat döngettek volna, hiszen négy évvel korábban már törvényben nyilvánította hivatalosnak a magyar nyelvet a magyar országgyűlés”
Csakhogy a filmben Petőfiék egyszerűen nem elsősorban azért harcolnak, hogy a gyerekeik magyarul tanulhassanak az iskolában. A kritikus lazán elsiklik a filmben rengetegszer előforduló és nagyon is hangsúlyos tizenkét pont felett.
Miért mutatom be mindezt? Ami miatt a reakciók furcsaságaira rámutatok, az a levonható tanulságok miatt teszem. Ami nagyon szembetűnő, az a tárgyilagosság hiánya. Ugyan próbálják felvenni a korrekt elemző pózait, de , ahogy fent láttuk, ez nem igazán sikerül. Mindenki nagyon is elfogult. Miért elfogultak? Nem tudnám pontosan megmondani. De szerintem nem járnék messze az igazságtól, ha azt mondanám, hogy
azért ilyen rettenetesen elfogultak, mert Fidesz. És mert hatmilliárd, ami mégiscsak hozzájuk közelebb álló filmeseknek járt volna, nem?
Másik ok, hogy azért is ilyen elfogultak, mert nagyon gyakran alapjáraton is elfogultak. Bernard Goldberg „Médiahazugságok” című könyve óta ismert téma a liberális elfogultság, ez ennek a filmnek az ügyében is kiderült most.
Sajnos majdnem száz százalékig biztos vagyok benne, hogy ha egy baloldali kormány ( vagy az újságíróknak szimpatikus kormány) adta volna a pénzt és általuk favorizált művészek készítették volna, akkor a cikkek is pozitívabbak lettek volna. (Az aggódó olvasóknak mondom: igen, van jobboldali elfogultság is, de most nem az a téma.)
Seres László írta egy régebbi cikkében:
„Ne hallgassunk a mindentudó cinikusokra: ha teljes objektivitás nem is létezik az újságírásban, azért a minket körülvevő valóság adott, a tudatunktól függetlenül létezik, megismerhető, és nem, egy adott kontextuson belül nincs, nem létezhet két egyformán érvényes igazság. Számos újságírót ismerünk, aki a látszólag lehetetlennel dacolva utánajár, megismer, forrást ellenőriz, mérlegel, háttérbeszélget, összerak, számolgat, tényfeltár.”
Természetesen a filmkritika részben véleményműfaj, de csak részben. A másik részére érvényes a tárgyilagosság és elfogulatlanság követelménye. Itt ebből sok magyar újságíró elégtelenre vizsgázott.
A filmről a Hetekben jelenik majd meg részletes és tárgyilagos elemzés. Én itt a visszhang furcsaságait elemeztem A filmről annyit, hogy amikor a moziban néztem, cseppet sem unatkoztam, a több mint két óra elrepült. Akkor most ez jó film volt?
Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére! Hetente egy csokorban ajánljuk különleges tartalmainkat, a legizgalmasabb interjúinkat, videóinkat, világnézeti és kiemelt cikkeinket. EZEN A LINKEN TUD FELIRATKOZNI.
Legfrissebb online híreinkért csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a nap legfontosabb világnézeti tartalmait. CSATLAKOZZON A CSOPORTHOZ EZEN A LINKEN.